Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Könyvismertetések
Dauphinois múzeumában, valamint a budapesti Néprajzi Múzeumban9 bemutatott kiállítás és nem utolsó sorban ez a könyv. A kötet három tematikai részből áll: az első részben városantropológiai elméleteket, elmélettörténeteket, szemléleti interpretációkat olvashatunk, a másodikban egy városantropológiai kutatószeminárium műhelymunkáiból, esetelemzéseiből válogattak a szerkesztők, a harmadik rész pedig Terézváros összehasonlító kutatásához ad elméleti-történeti háttértanulmányokat. A könyv forrásismertetésekkel indul, ábrázolva a városantropológia huszadik századi megjelenését, fejlődését, paradigmáit a legkiemelkedőbb kutatók müveinek bemutatása során. Majzik Eszter mutatja be Kevin Lynch A város szemléletének struktúráját (1960), Tóth Gábor összegzi William Foote Whyte Utcasarki társadalom című könyvben lejegyzett terepmunka-tapasztalatait, Barz Endre Herbert J. Gans A városi és a kertvárosi életmód. A meghatározások újraértékelése című tanulmányát írja le, A. Gergely András Robert Ezra Park A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend (1925) című művét tolmácsolja, Kékesi Márk Martin Búimért chicagói szociológiai iskola: mi tette „iskolává“? című írásáról referál, Layla Al-Zubaidi a városanropológia alapelveit, módszertanát, tudománytörténetét, kutatási hagyományait tárgyalja, Kovács Éva áttekintést hoz Otis Dudley Duncan és Beverly Duncan Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés című tanulmányáról, Klaniczay Anna ismerteti Albert Hunter Az újralátogatott Aranypart és nyomornegyed. A reprodukciós kutatás ellentmondásai és a társadalmi változás tanulmányozása című tanulmányát, Boros Bianka pedig Fehérvári Marcell A mondern nagyváros metafizikája című írásáról értekezik. A második rész már magáról Terézvárosról szól, a benne élő kisebbségek, szubkultúrák mikrotörténeteit tárja elénk. Bethlenfalvy Ádám Bölcsesség, értelem, tudás cimű tanulmányában a helyi zsidó kisebbség életébe ad betekintést, a Chábád Lubavics Zsidó Oktatási és Nevelési Egyesületet működését bemutatva, Szebeni Katalin a Liszt Ferenc tér átalakulását követi figyelemmel, Teraszok vagy kirakatok? című publikációjában láthatjuk hogy alakul át egy köztér igazi kávéházi, szórakozásra fenntartott reprezentációs térré. Udvarhelyi Éva Tessza a budapesti bevásárlóközpontok és a nemzetközi urbanizációs trendekre jellemző gazdasági és ellátási környezet változásáról ír, dolgozatát viszont ebben a kötetben nem közük teljes egészében, csupán röviden jellemzik, a Magyar Elektronikus Könyvtárra hivatkozva. Lénáit Imre lírai vázlatában számol be a hajléktalanok megfigyelésekor szerzett tapasztalatairól, főként a terézvárosi nincstelenek „kiileszkedéséről“, megélhetési stratégiáiról, útvonalairól. A harmadik részben Komjáthy Zsuzsa Terézváros kialakulásáról, történelméről, lakosságáról, köztereiről ad leírást Terézváros határai - határok Terézvárosban című munkájában, Papp Richárd A „zsidó mentalitás“ terei című tanulmányában a budapesti zsidóság életébe kalauzolja el az olvasót, megtudhatjuk mit jelentenek ,jiddiskájt“, a „gettó“ és a „stetl“ fogalmai Budapesten. Gantner B. Eszter és Kovács Mátyás felettébb érdekes tanulmánya, melynek címe Zsidniland, a Közép-Európa nagyvárosaiban (Krakkó, Prága, Berlin, Budapest) kialakult kulturális tér konstrukcióját szemlélteti új értelmezési lehetőségben. Szántó Diána a művészi és forradalmi squat-társadalomba kalauzolja el az olvasót, a grenoble-i foglalt házakban szerzett etnológiai megfigyelésein keresztül. A. Gergely András esszészerű írásában a terézvárosi eltűnt idő többrétegű ritmusát ragadja meg társadalmi mezőben. Majd Vincze Kata Zsófia recenzióját olvashatjuk a La ville ses cultures, ses frontières: Démarches d'anthropologies dans des villes d'Europe című tanulmánykötetről. Az utolsó öt írás pedig a kutatásokat is reprezentáló kiállítá9 2004. november 29.-2005. április 3-ig volt látható a kiállítás. 305
