Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Nagy Ilona: Folklór adatok egy negyedik katonakönyvben, a 19. század második feléből
a mindenkori társadalmi, politikai helyzetre reflektált, olykor, mint az itt idézett példa is mutatja, meglehetős fáziskéséssel. Az Izsák József által lemásolt szöveg változata annak a Huszár Miatyánk című műnek, amelyet Küllős Imola tett közzé egy 19. század elejéről származó kéziratból.8 „Hangja panaszos, elkeseredett, és még tematikusán is közel áll a 18. század 30-as éveiben keletkezett Porció ének címmel ismert Vagyon hazánkban(-házunkban) két gonosz ember, A Porció Pál és a Forspont Péter ... kezdetű jobbágypanaszokhoz, mely az e társadalmi réteget sújtó katonatartás (a beszállásolás, szénaporció, kosztolás és a kötelező hosszú-fuvar) terheit sorolta. Idézett travesztiánk keletkezése ugyancsak a 18. századra tehető. Szerkesztése az eredeti imaszöveg frázisait megőrizve (ezt aláhúzásokkal a másoló rendszerint jelzi is) felbontja annak szintaxisát.”9 Izsák József idejében a szövegtípus nagyjából bő százéves lehetett, a sokszori másolás során alakját is megőrizte (miként közlésünkben is), az aláhúzott részek adják vissza az eredeti ima szövegét. A lap aljára érve a „most és mindörökkön. Ámen” formulát már nem tartotta fontosnak új oldalon leírni. Oda 9-es sorszámmal egy gyilkosság-balladát írt Egy valóságos történet, vagy dali, címmel. A hírversekhez (népi verselők által szerzett, a hagyományos folklór formulakészletét felhasználó, vásárokon nyomtatványokon terjesztett aktuális eseményeket, főleg tragédiákat megverselő, ismert dallamokra el is énekelhető művek) nagyon közel álló mű egy rablógyilkosság áldozatául esett kocsmáros és családja történetét beszéli el. A Miatyánk travesztiáról elmondhattuk, hogy múltbeli állapotok felett kesereg: a kocsmáros család korabeli tragédiáját megéneklő műről viszont azt mondhatjuk el, hogy bő száz év múlva a Mátyusföldön (Nagyfödémesen) még akadt idős férfi, aki könnyek között énekelte el, siratva az ártatlan áldozatokat. A folklór tehát reflektálhat az aktuális eseményekre is (lásd még a 2-es számú indulót vagy az 5-ös számú csatadalt), de megőrizhet a múltból olyan eseményeket, állapotokat, amelyeknek az emlékezetét csak a költői forma tartja fenn. Az eredeti bejegyzés sortördelés nélkül, folyamatosan íródott, de a versszakok számozottak. 1. Kotsmárosné Jó estét agyon isten. A bus órád most érkezett meg éppen. Kotsmárosné az bórából nem iszom. Készítsd magad mert a véred kiontom. 2. A szolgálló volt először megölve Mert Pápai igen szépen könyörge. Készebb leszek minden pénzem odadni. Csak életem hagyátok meg viradni 3. Nagyobb lányát aszobába beküldi Kisebbiket az bölcsőhöz rendeli. Nesirj kis lány ringazsd kis tesvéredet Mert későbben kés járja a szivedet. 8 Küllős 2007, 434^135 p. 9 Uo.: 433^134 p. 227
