Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)

Közlemények - Nagy Ilona: Folklór adatok egy negyedik katonakönyvben, a 19. század második feléből

2. Haragszom én a lányokra miattad Hogy szivemet teoly nagyon megtsaltad Haragudnék én terád is szüntelen Csak nevolna oly nagy úr a szerelem

3. Mikor egykor együtt voltunk oly régen Belé néztem a szemednek tükriben

Az gondoltam menyországot látok ott Pedig tsak a szerelemnek kékje volt

4. Emlékezél régi elmúlt napokra Mit egymásközt elmúlattunk azolta

Azt gondoltam hogy szerelmünk ki égett Pedig most is majd meg halunk egymásért.

5. Deres a fű édeslovam neegyél Inkább engem arozsámhoz elvigyél Wigyél engem édes lovam odáig Hogy ne fájón az én szivem sokáig

6. Lasan vigyél édeslovam nenagyon [28.lap.]

Megtalálnék betegedni az úton

Nem meszevan az rózsámnak lakása Az gyogyitmeg nem doktororvosága

Wége 1869. 30/12. Josef Izsák Gft.

Itt jegyezzük meg, hogy a császári és királyi hadseregben eltöltött hosszú idő, mint már az eddigiekből is kiderült, nyomot hagyott Izsák József írásmódján: megszokta a dupla w használatát, keresztnevét gyakran német formájában írta le, őrvezetői rangjának német megfelelőjét (Gefreite, Gft.) használta (ez egyébként természetes volt, a magyar elnevezést talán nem is ismerték a bakák). írásában egyébként a mátyusföldi tájnyelv igazán csak nyomokban lelhető fel. Következetesen használja az ly-t, ám a vidékre jellemző 1-ezés néha megjelenik (golyó/goló egy szövegen belül is váltakozik), vagy például a következő bejegyzésben: „Tsalfa legény mindég bolog s járkál”. A bolog/bolyong a cél nélküli vagy célt tévesztett kószálást jelenti. íráskészsége meglepően jó, ami faluja műveltségi állapotáról ad kedvező képet, pedig akkor még nem vezették be a kötelező elemi iskolai népoktatást. Helyesírási hibáinál jellemzőbb rá, hogy nagyon sok helyesírási szabályt sajátított el és alkalmazni is tudta azokat.

8. Más dali

1. Fel viratt már piros hajnal az égen IVagyon nekem piros szép felségem A ki engem tiszta szivéből szeret Azt mondotta meg sem tsal engemet

2. Már megmontam barna kis lány teneked Csalfa legényt ne szeress mert elhitet Kevély legény mindig ravasz s tégedet

S meg hervasztja pirosortzád teneked

3. Tsalfa legény mindég bolog s járkál Míg a legszeb jó lányra nemtalál Hogy ha egyszer meg kaphatja Maga mellett el hervasztja

224