Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A "tiszta forrástól" a "haladó hagyományokon" át a konstruált népi-nemzeti hagyományig. A szlovákiai magyarok példája 1948-tól napjainkig
A proletár nemzetköziség, az internacionalizmus és a szocialista hazafiság hangsúlyozása általános volt a politikusok és a közélet más képviselőinek retorikájában. A hatalom azonban továbbra sem volt mentes nacionalizmustól, miközben már nem indíthatott nyílt támadásokat a szlovákiai magyarokkal szemben. Amikor a Csemadokot létrehozta, nem számolt annak hatalmas tömegmozgató erejével, azonban mire észbe kapott, a szervezetet megszüntetése az oly sokat hangoztatott internacionalizmus elvének fényében már nem jöhetett szóba. A tömegeket megmozgató néptánc- és népzenei mozgalom valamint más tevékenységi területek (pl. a színjátszás) nem csupán a szórakozás-szórakoztatás céljából virágzott, hanem egyben magyar az identitás kifejezésének, a magyar kisebbséghez s az egyetemes magyarsághoz való tartozás kinyilvánításának is tekintették.14 Az évek során Zseliz és Gombaszög15 fokozatosan egyfajta jelképé vált, s az 1989-es rendszerváltást követően e két rendezvény egykori szerepe még fokozottabb mértékben mitizálódott, különös nosztalgiával emlékeztek rájuk: A szavak jelentése és tartalma változó. Zseliz a csehszlovákiai magyarok számára nemcsak egy város neve, hanem fogalom is. Harminchat éven keresztül jelentette az anyanyelvhez való kötődést, a népi kultúrához való ragaszkodást, hagyományaink őrzését, ápolását, megmentését. Találkozóhely volt, ahol »tiszta forrásból« meríthettünk erőt, biztatást, hogy nem vagyunk alábbvaló, mint az államalkotó nemzet, hogy kultúránk európai, hogy bátran egy sorba állhatunk a meghívott más nemzetiségi csoportokkal. (...) 5 amikor innen haza ment, legyen bármily szorító is közvetlen környezetében a lélekölő és nemzetölő pártállam kényszere, tudta, hogy Vagyunk és Leszünk!'6 Mivel 1989 után rövidesen már nem részesült a Csemadok rendszeresen évenként állami támogatásban e két rendezvény (és más, ún. központi rendezvény megrendezésére sem, mint pl. Kazinczy Nyelvművelő Napok17, Csengő Énekszó18, Jókai Napok19, Duna Menti Tavasz20 stb.), folyamatosságuk többször is megszakadt, s amikor megrendezték, látogatottságuk már korántsem érte el az 1989 előttit. Ennek ellenére mindig történtek és történnek kísérletek feltámasztásukra, „régi fényük” visszaállítására. A szervezők és a támogatók figyelmen kívül hagyják, vagy inkább egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy a társadalmi és politikai változásokat követően azt a pótolhatatlan szerepet, amit a szocializmus idejében 1989-ig ezek a monstre rendezvények a szlovákiai magyarok kulturális életében betöltötték, a határok megnyitása és a bekövetkezett demokratikus változások után mesterségesen már nem lehet életben tartani. Azzal, hogy a szlovákiai magyaroknak demokratikusan választott politikai képviselete lett a szlovák parlamentben, s nyolc éven keresztül a Magyar Koalíció Pártja a 14 A rendszerváltásig a Csemadok égisze alatt (központi, járási, illetve helyi szinten is) működtek a népművészeti csoportok, azt követően azonban nagy részük fokozatosan önállósult, mivel 1989 után már előttük is megnyílt a lehetőség, hogy a működésükhöz szükséges anyagiakat pályázati úton biztosítsák 15 Meg kell jegyeznünk, hogy a gombaszögi rendezvényen a népi tánc- és éneklő csoportok fellépésein túl a műsornak része volt színházi előadás és a könnyűzene (általában valamilyen magyarországi könnyűzenei együttes vagy előadó, s bár ezt a szervezők nem nagyon akarták tudomásul venni, de a közönséget elsősorban ez a műsor vonzotta Gombaszögre), de a magyar nóta is, s felléptek a Csemadok országos gyermekszínjátszó versenyének győztesei is. 16 Fister Magda: Zseliz üzenete. Hét 36, 1991/26, 4-5. p. 17 Nyelvműveléssel kapcsolatos rendezvény volt, amelyet Kassán szerveztek, különféle nyelvművelő előadások hangzottak el, s ekkor rendezték meg a szép magyar kiejtési verseny országos döntőjét is. 18 A gyermek-énekkarok országos fesztiválja, amelyet Érsekújvárban rendeztek meg. 19 A felnőtt színjátszók országos versenye, amelynek Komárom ad otthont ma is. 20 A gyermek színjátszók országos versenye, amelyet Dunaszerdahelyen rendeznek meg mind a mai napig. 17
