Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)

Tanulmányok - Viga Gyula: Történeti-néprajzi szempontok a Felföld gabonaforgalmához (Összefoglalás)

Surányi Béla

2005 A Kárpát-medence népi földművelő gazdálkodása. Ökológiai feltételek és történelmi hagyományok. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke /Studia Folkloristica et Ethnographica 47./

2008 A magyar paraszti gazdálkodás biológiai öröksége a Kárpát-medencében (1700-1950).

Ökológiai feltételek és történelmi hagyományok. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma.

Szakály Ferenc

1973 A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. In Somogy megye múltjából. Red. Kanyar József. Kaposvár: Somogy Megyei Levéltár, s. 55-112.

Sztudinka Ferenc

1910-1911 Nógrád megye ipari és kereskedelmi története legújabb időkig. Magyar Ipartörténet 1910, s. 80-88; 1911. s. 5-26.

Szűcs Jenő

1984 A gabona árforradalma a 13. században. Történelmi Szemle 27, s. 5-33.

Várkonyi Ágnes, R.

1992 Pelikán a fiaival. Budapest: Liget Kiadó.

Várkonyi Ágnes, R. (red.)

2000 Táj és történelem. Budapest: Osiris.

Viga Gyula

1990 Árucsere és migráció Eszak-Magyarországon. Debrecen-Miskolc: Ethnica.

1996 A tájformáló társadalom. Megjegyzések a kultúra ökológiájához. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34, s. 271-283.

Történeti-néprajzi szempontok a Felföld gabonaforgalmához*

(Összefoglalás)

A tanulmány elsősorban azt igyekszik igazolni, hogy az elmúlt évszázadok során a Felföld és a magyar Alföld, illetve a Felföld különböző tájai között zajló gabonaforgalom nem egyszerűen a hiányok és a feleslegek automatikus „kiegyenlítését” jelentette, inkább történetileg kialakult és változó struktúrák érintkezésének, együttműködésének históriáját példázza. A népesség számára nélkülözhetetlen élelmet jelentő cereáliák esetében az ínség és bőség ellentétpár nem csupán mennyiségi tartalmú, hanem minőségi differenciáknak is jellemzője: eltérő termelési feltételeké és technikáké, különböző társadalmi esélyű hozzáféréseké, nem utolsósorban változó formájú felhasználásoké. Ez utóbbiakban természetesen felismerhető a tér, a gazdaság és a kultúrában élő társadalom organikus viszonya is.

A rendszer alapját a természeti feltételek jelentették, aminek következtében mozaikos szerkezetet mutat a gabonafélék termesztésének rendje is. A búza termesztésének északi határvonala térségünkben mezőgazdasági rendszereket választott el, ám a kistájak, illetve az egyes települések termőföldi adott-A szerző folyamatban levő akadémiai doktori értekezésének részlete. Módosított változata magyarul megjelent: Gyulai Eva-Viga Gyula (szerk.): Történet-muzeológia. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság-Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet 2010, 385-393. p.

152