Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Filkó Veronika: Indentitás, nyelvhasználat és vallási élet Zemplén megye szlovákságának egyéni imádságrepertoárja, imaalkalmai
Nagyhután S. I.né Márta a Szent István Rádión hallgatja minden este hattól a rózsafüzért: „És én azt ki nem hagyom, ha valamiért nem muszáj. Itt a gyertya is” - ami Szentkútról való és az imához meggyújtja. „És reggel van hét órakor mise. Azt is meghallgatom, és akkor utána kelek.” (S. Imréné Márta, Nagyhuta) Tehát elmondható, hogy a rádióban sugárzott mise tulajdonképpen átvette az egyénileg összeállított reggeli imádság szerepét. Alsóregmecen a rádió mellett a televízió befolyásoló szerepére vonatkozó adatot is találtam: az adatközlő minden este hattól fél hétig imádkozik - ekkor van a rádióban imádság; ez után átkapcsol a kettesre, néz híradót (R. Józseihé Anna, Alsóregmec). A rádió hittani ismeretek közlőjeként is megjelenik: „...De hát máma magyar szentek ünnepe vót. Mer reggel van mise, itt hét órakor, a rádióba. Ezt is hallgatom. Nohát magyar szentekhez, mer ők ugye magyar szentek voltak. István király, Szent Erzsébet, Szent Imre, ezek. Szent Margit. Ezek magyar. Ezekhez is kell imádkozni, hogy segítsék az országot, hogy. Mer ezek mind királyok voltak, hercegek. Hát most segítsék az országot, hogy jobbra forduljon.”20 A közlés, ismeretátadás mellett a rádió emlékeztető funkciót is felvehet. Szintén kishutái adatközlőm mesélte, hogy régen tudott szlovákul imádkozni: „én a Miatyánkot. Meg a Hiszekegyet. De én nem tudom elmondani. Akárhogy próbáltam mán. (...) Hát ha így hallom, hogy rádióba, vagy valahol, hogy ha szlovák izékbe van, akkor így eszembe jön.” (Sz. Gyuláné Zs. Mária, Kishuta) A rádiók típusai szerepvállalásuk és működésük módja szerint többféle lehet; a katolikus rádiók a nem nyereségérdekeit rádiók, avagy ún. harmadik típusú rádiók közé tartoznak (Velics 2005, 173), melyek „meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálják”21, s nem államérdekből vagy piaci érdekből, hanem belső meggyőződésből többnyire erősen azonosulnak az általuk felvetett témákkal. A zempléni térségben három katolikus rádióadó fogható: a Katolikus Rádió, a Szent István Rádió és a Mária Rádió. A népi vallásosságban betöltött szerepük vizsgálatához e néhány adat nem mondható kielégítőnek, csupán néhány szempont felvetésére elegendő. A témában eddig tudomásom szerint nem történt szisztematikus gyűjtés, ami megvilágíthatná a felmerülő rengeteg kérdést. Véleményem szerint a gyűjtések mellett párhuzamosan a katolikus rádiók műsorszerkesztési elveit, a műsorok rendjét, a falvak plébánosainak esetleges ajánlásait is célszerű lenne vizsgálni, így esetleg kiderülhet, a viszonylag bőséges kínálatból mi alapján választanak az egyes személyek. Egy ilyen kutatás a felvetett funkciók (imaalkalom-rendező/rendszerező, sajátimádság-helyettesítő, vallásos ismeretterjesztő és emlékeztető) részletes bemutatására is alkalmas lenne, s meggyőződésem, hogy azok mellé továbbiakat is felsorakoztatna. A kétnyelvűség zempléni jellemzői - különös tekintettel a vallási élet megnyilvánulásaira. Identitás, asszimiláció, nyelvhasználat és vallási élet A felvetett téma rendkívül sokrétű kutatási téma, nem is vállalkozom annak teljeskörű kibontására, hiszen nem is volt feladatom; azonban úgy vélem, a szlovák nyelvű imádság20 A kihez szokott, kihez kell imádkozni? kérdésre adott válasz részlete. M. Vincéné Rozália, Kishuta 21 A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének alapszabályából származó meghatározás részlete (1996. évi I. törvény alapján). Idézi Vclics 2005, 175 84
