Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban
A Nemzeti Áldozat Jelvénye a budapesti szoborral. Kárpátok Őre. Kolozsvár 1915 (archív felvétel) Az általunk kutatott területen a felhívás hatására több helyen is követték a példát, egyrészt kezdeményezték a nemzeti áldozatkészség szobor felállítását, vagy pedig pénzt gyűjtöttek a budapesti szoborra elhelyezendő pikkelyekre. A továbbiakban, a felállítások időrendi sorrendjében nézzünk néhány, a mai Szlovákia területéhez kötődő kezdeményezést! Pozsony A pozsonyi Vashonvéd állítását Szapáry Ilona grófnő kezdeményezte, az összegyűjtött összeget pedig a rokkantak megsegítésére, a pozsonyi Invalidusotthon támogatására szánták. A kezdeményezéssel kapcsolatban a pozsonyi lapokon kívül több vidéki sajtóorgánum is beszámolt. A Nagyszombati Hetilapban például a következő hír jelent meg: „ Három-négy hét múlva egy szobor áll a pozsonyi színház előtt, hogy a jelen idők komolyságát és Pozsony áldozatkészségét hirdesse. Szapáry Ilona grófnő vetette fel az eszmét, hogy az Invalidusotthon alapjára egy szobrot állítsanak fel, amely a társadalom jótékonyságának örök emléke legyen a jövőben. A szobor fából készül s honvédet fog ábrázolni. Mintázásával a most katonai szolgálatot teljesítő Rigele Alajos szobrászművészt bízták meg, aki a maga ideái szerint faragja meg. A faszobor az adakozók kis vas szögeiből érc páncélt fog kapni. Vas szöget csak az verhet bele, aki jótékonyságot gyakorol. A szobrot a színház előtt állítják fel s a jótékonyság regisztrálása végett egy könyvet is felfektetnek, ahová az adományozók bejegyzik a nevüket. Szép emléke lesz a mai időknek ezen eredeti ötlet. 10 10 A pozsonyi „Vas Honvéd”. Nagyszombati Hetilap 1915. április 4., 3. p. 17
