Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)

Közlemények - Nagy Abonyi Ágnes: Zenta környéki archaikus népi imádságok

interjú eljárásmódját. Ebből adódóan forrásai is szerteágazóak: klasszikus értelemben vett történeti anyaggal ugyanúgy dolgozott, mint a napjainkban, szemünk előtt lejátszódó jelenségek üzeneteivel. Ugyanakkor (ha áttételesen is) azt is megmutatta, miként lehet (és érdemes) a nyelvsziget-kutatást napjainkban eredményesen művelni. Ezt a módszertani sokszínűséget már maga a kiválasztott téma, pontosabban a Michael Prosser-Schell által fölvetett kutatási probléma is indokolja. Szent Orbán kultuszának történeti gyökereivel, illetve a kultusz mai reneszánszával foglalkozik. A szőlőtermesztő gazdák patrónusához gazdag hiedelem- és szokásanyag társult, ám ezek (ahogy a hagyományos népi kultúra sok más jelensége is) az 1960-as években, amikor a téma mindmáig klasszikusnak számító német nyelvű összefoglalása megjelent1, már egyre inkább elhalónak, kiveszőfélben lévőnek tűntek. Aztán az 1980-as évek elejétől, ráadásul éppen az akkor „ateistának” minősülő, szekularizálódott Magyarországon, látszólag váratlanul, több helyen is újraéledt, organikusan újraszerveződött, egészen pontosan: megszerveződött a kultusz, az Orbán-napi borünnep. A szerző kutatásai számára a legfontosabb lökést az 1981-ben megkezdett svábmagyar lakosságú Hajós borünnepe adta, annál is inkább, mivel itt az Orbán-kultusznak korábbi előzményeit nem sikerült kimutatni. Nem egy feledésbe ment szokás revitalizációjáról van tehát szó, hanem (legalábbis lokális szinten) egy új ünnep bevezetéséről. Még akkor is, ha azért nem teljesen a semmiből teremtve hozták létre azt a szervezők. Maga a hajósi Orbán-napi borünnep 2008. május 25-én a következő, vázlatos forgatókönyv szerint zajlott: 1. az ünnepélyes megnyitó, amelynek keretében a polgármester, egy mindenkori díszvendég (jelen esetben Bajnai Gordon, akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter) beszélt, kiemelve a rendezvénynek a sváb hagyományokhoz való kapcsolódását. 2. ezt követte a borverseny eredményhirdetése, amelyet a Szent Orbán Borrend tagjainak, ünnepi öltözetben, a Borrend zászlajával történő felvonulása közepette ejtettek meg. A két fő díj egy-egy hordozható Szent Orbán szobor, amelyek évente cserélnek gazdát, s az előző nyertes nevét az adott szobor talapzatába gravírozva örökítik meg. Megjegyzendő, hogy miközben május 25-e Szent Orbán pápa emléknapja, a vándordíj ikonográfiailag a püspök Szent Orbánt ábrázolja1 2. 3. A díjátadást a Szent Orbán locsolás követi, aminek lényege, hogy a hajósi pincefaluban található Szent Orbán szobrot a nyertes borral meglocsolják (rossz termés esetén piszkos vízzel locsolták volna meg, illetve jelképesen meg is verték volna a szobrot). 4. Végül a borrendek ünnepélyes felvonulása zárja az ünnep központi programját, amikor a díszruhába öltözött borrendi tagok az Orbán-szobortól elvonulnak egy szabadtéri színpadhoz, ahol az új borlovagok avatására kerül sor.

1 Lühmann, Werner: Sl. Urban. Beiträge zur Vita und Legende, zum Brauchtum und zur Ikonographie. Würzburg: Komissionsverlag Ferdinand Schöningh 1968 /Quellen und Forschungen zur Geschichte des Bistums und Hochstifts Würzburg 19/.

2 A „mai” Orbán-kultusz két történelmi személyiség alakjának kontaminálódása révén alakult ki. Az egyik a 230-ban vértanúhalált szenvedett Szent Orbán pápa, a másik az 5. században élt, langresi Szent Orbán püspök (emléknapja január 23-a, más források szerint április2.). A két szent személye idővel teljesen egybemosódott ugyan, Szent Orbán közismert napja május 25-e lett, ám ez a kettősség továbbra is fennmaradt az ábrázolásokban: van ahol a pápa, van ahol a püspök Szent Orbán jelenik meg ki-ki a maga attribútumaival. Udvardon például a Szent Orbán kápolna harangjának felirata Orbán pápához szól, miközben az oltárkép a püspököt ábrázolja. Fámádon és Garamkövesden is a püspök Orbán (utóbbi helyen nyilvánvalóan szekunder) ábrázolásaival találkozunk. Tudomásom szerint a többi, a Kisalföld északi részén található Szent Orbán ábrázolás a pápa Orbánt jeleníti meg (vö. Liszka József: Szent Orbán tisztelete a Kisalföld északi részén. In uő. Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahcly: Lilium Aurum 2000, 127-136. p.). A fentebb jelzett kettősséggel Michael Prosser-Schell is foglalkozik könyve egy további fejezetében: 59-63. p.

176