Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)

Közlemények - Nagy Abonyi Ágnes: Zenta környéki archaikus népi imádságok

Ez a konkrét, különféle kulturális tradíciókból, különböző korokból származó építőelemek összevegyítésével keletkezett régi-új rítus volt tehát Michael Prosser-Schell számára az inspiráció, hogy megvizsgálja, miként fejlődött az Orbán-kultusz egy kifejezetten vallási szent-tiszteletből, az egyházi körmenetek, valamint vallásos legényegyletek kialakulásán át, a profán elemekkel átszőtt Orbán-napi szokásokká, s végül az előbbiek bizonyos elemeit újrafelhasználva egy 21. századi szokássá.

Maga a könyv négy, időben is jól körülhatárolható metszetben tárgyalja a jelenségkomplexumot. Először az Orbán-napi ünnepek alaprétegét, az 5-15. századra jellemző szentté válás folyamatát vizsgálja, majd a második időbeli metszet a barokk-kori Orbánkultusz kibontakozásával, a körmenetek, egyesületek 16-18. századi szerepével foglalkozik. A harmadik metszet vizsgálódási tárgyát az Orbán-napi ünnep és Szent Orbán alakja képezi a szekularizálódási folyamatban, a 19. századtól a 20. századig. Itt térbelileg elsősorban Magyarországra és a Kárpát-medencére koncentrál a szerző. Végül a negyedik időmetszet az 1980-as évek óta kialakuló új magyarországi Orbán-napi ünnepeket, rendezvényeket mutatja be és elemzi, néhány kiemelt példán keresztül.

Michael Prosser-Schell könyve, amellett, hogy egy konkrét jelenség történeti alakulását, értelmezési módosulásait vizsgálja és mutatja be, általános módszertani tanulságokkal is szolgál. Példát nyújt tudniillik ahhoz, miként lehet napjaink bizonyos folklórjelenségeit (amelyek vagy a szervezett folklór /folklór másodkézből/ vagy a folklorizmus kategóriájába tartoznak) a maguk történeti fejlődésében bemutatni, értelmezni.

177