Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Közlemények - Nagy Abonyi Ágnes: Zenta környéki archaikus népi imádságok
Acta Ethnologien Danubiana 12 (2010), Komárom-Komärno Zenta környéki archaikus népi imádságok Nagy Abonyi Ágnes Zenta (Senta) az egyik legrégebbi vajdasági város és község, jelenleg közigazgatásilag Szerbia észak-bánsági körzetéhez tartozik, noha valójában (földrajzilag) Közép-Bácska része. Zenta városa mellett a község közigazgatása alá még négy település tartozik: Bogaras, Felsőhegy, Kevi és Tornyos. A városon kívül, Zenta espereskerületébe tartozó településeken (Schematismus 1995, 54), a „Dicsértessék falu”-ként is emlegetett Felsőhegyen, Keviben, valamint a zentai-oromparti tanyákon gyűjtött archaikus népi imádságok képezik dolgozatunk tárgyát. A Zenta környéki falvak idős adatközlőinek elmondása szerint régen a szülők és a nagycsaládokban a nagyszülők, főként a „öreganyák” tanították imádkozni a gyerekeket. Leggyakrabban este sötétedés után lefekvés előtt imádkoztak együtt hangosan. A reggeli ébredés utáni imádkozást többnyire egyénileg végezték. Szenteltvízbe mártott ujjal keresztet vetettek és halkan vagy magában végezte mindenki. A Vajdasági Magyar Néprajzi Atlasz számára végzett gyűjtés elején (a VMNA-ba 1998-2001 között, majd később 2010- ben végeztem gyűjtést Felsőhegyen. VMNA, 2003.) kérdésemre, hogy van-e olyan imádság, amit otthon családi körben még a nagymamától, nagytatától tanultak, legtöbb esetben a Miatyánkot és az őrangyalát vagy a következő rövid imát említették: A fényes nap már leáldozott minden ember (élő) lenyugodott. Kicsi Anna szobájába, (v. Kicsi madár kalitkába) puha paplanos ágyába. Ha majd a nap újra felkel Csókolhassuk egymást reggel. Az 1990-es években a Vajdaságban a Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak, és elnökének Beszédes Valériának köszönhetően megindult egy mozgalom, melynek gyümölcseként konferenciák és kiállítások anyaga hirdette, hogy a néprajzkutatók a mi tájainkon is foglalkoznak a népi vallásosság kutatásával (vö. Beszédes 2000; Beszédes - Nagy Abonyi 1997; Beszédes - Nagy Abonyi 1999; Beszédes - Nagy Abonyi 2000; Beszédes - Nagy Abonyi 2001 stb.). Kutatásaim során érdeklődésem az egyházon kívüli paraszti ájtatosságok fonnái, illetve a vallási jellegű népszokások felé komolyabban 1995 decemberében irányult, amikor olyan adatközlőket kerestünk, akik ismernek vagy írott formában őriznek ájtatos szövegeket (Nagy Abonyi 1997). Zenta község területén azonban csak jóval később, a VMNA anyagának gyűjtésekor, 2001. december 4-én sikerült rábukkanni Felsőhegyen 157
