Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - Botík, Jan: Tátra-alji vidék egy angol festő-házaspár műveiben
A Stokes-házaspár útirajzára véletlenül akadtunk rá feleségemmel, az Amerikai Egyesült Államokban tett közös tanulmányutunkon, 1995—96-ban. Mivel azelőtt nem ismertük az útleírás tartalmát, a fó'leg a mai Szlovákia területén készült képeket kultúrtörténeti szempontból figyelemre méltónak és értékesnek találtuk, így ennek másolatát magunkkal hoztuk Szlovákiába. Hazaérkezésünk után meglepó'dve vettük észre, hogy ez a publikáció nemcsak a széles közönség, hanem a hozzáértő szakemberek körében is ismeretlennek számít. Egyetlen bibliográfiai utalást sem találtunk vele kapcsolatban a szlovák vagy szlavisztikai irodalomban. Nem említik a szlovák történetírók, néprajzkutatók és művészettörténészek munkáiban sem. Ugyanígy egyetlen darab sem található a Stokesék által térségünkben festett képek közül valamelyik szlovákiai országos, vagy regionális képtár, illetve múzeum gyűjteményében. Enciklopédiáinkból, szakszótárainkból, életrajzi segédkönyveinkből ugyancsak hiányoznak az Adrian és Marianne Stokes-re vonatkozó utalások. E megállapítások után sürgetőnek éreztük, hogy felhívjuk a figyelmet a Stokes-házaspár festményeire. Erre azonban csak azután kerülhetett sor, miután sikerült több felmerülő kérdést is megválaszolnunk. Ki is volt valójában Adrian és Marianne Stokes, és hol találhatók a Magas-Tátra aljáról festett képeik? Egyértelmű volt számunkra, hogy válaszokat a felvetődő kérdésekre csak külföldi információs kútfőkből nyerhetünk. Kéréssel fordultunk a The Brithish Council pozsonyi irodájához. Az ő segítségükkel sikerült megszerezni az Adam and Charles Black könyvkiadónak a címét — amely a mai napig változatlan néven működik Londonban -, s amelynél annak idején a Stokes-ék útleírása is megjelent. Ettől a kiadótól számunkra eddig ismeretlen életrajzi adatokat kaptunk Adrian és Marianne Stokes-ról. Hasonló kéréssel fordultunk a budapesti kollégáinkhoz, barátainkhoz is, akik a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában újabb adatokat találtak a Stokesházaspárról. Ezen információk birtokában felvázolhattuk Adrian és Marianne Stokes életútját, amely tartalmazta a legalapvetőbb adatokat a származásukról, tanulmányaikról, munkájukról, lakóhelyükről, alkotásaikról és műveik jelentőségéről. Adrian Stokes: Faviskók. Menguszfalva, 1905 Fotóreprodukció: J. Botík 36