Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - Botík, Jan: Tátra-alji vidék egy angol festő-házaspár műveiben

Miután elkészítettük a dokumentációt, vállalkoztunk a két ismeretlen angol festő' bemutatására a szlovák nyilvánosság előtt. Mivel Adrian és Marianne festményei három jellegzetes Tátra-alji faluban születtek (Vázsec - Važec, Menguszfalva - Mengusovce, Zsár - Zdiar), a képek megkésett bemutatójára Vihodna (Východná) községében kerítettünk sort, a hagyományos folklórfesztivállal egy időben. Köszönet a Szlovák Nemzeti Múzeumnak, a Nemzeti Művelődési Intézetnek, Vázsec és Menguszfalva képviselőinek a téma iránt mutatott érdeklődésükért, mivel a VÝCHODNÁ Folklórfesztivál '97 alkalmával e rendezvény keretében Obrazy spod Vysokých Tatier (Képek a Magas-Tátra aljáról) címmel kiállítás nyílhatott és katalógus jelenhetett meg.

Adrian és Marianne Stokes a Magas-Tátrai tartózkodásuk idején 32 képet festettek. Természetesen csak azokról tudhatunk, amelyek az útleírásban is szerepelnek. Ezek közül négy a Magas-Tátrában, tizenöt Vázsecon, öt Menguszfalván, nyolc pedig Zsáron készült. Marianne Stokes húsz, Adrian Stokes pedig tizenkét képet készített a 32 közül. Adrian Stokes mindegyik festménye tájkép. Marianne Stokes két tájkép kivételével főleg portrékat festett.

Adrian és Marianne Stokes-t a monarchiabeli tartózkodásuk idején, beleértve a Magas- Tátrát is, az ún. népies stílus vonzotta. A népiesség iránti érdeklődés Marianne Stokes-nál azzal magyarázható, hogy mesterségbeli tudását a müncheni Képzőművészeti Akadémián sajátította el. München a 19-20. század fordulópontján annak az új irányzatnak volt a központja, amely a nemzeti újjászületést kívánta kifejezni a képzőművészet eszközeivel. Marianne Stokes érdeklődése valószínűleg már Münchenben a realista ábrázolás felé fordult, témái elsősorban a rusztikus környezet, a köznép és annak a kulturális kapcsolódó viszonya volt. Érdeklődésének köszönhetően Marianne Stokes húsz autentikus arcot örökített meg. Tipikus, egyedi alakjait Vázsec, Menguszfalva és Zsár lakosai közül választotta ki. Mivel az embereket a korabeli, mindennapi viseletűkben, vagy ünneplőjükben ábrázolta, festményei egyben a Tátra-alji falvak hagyományos öltözködésének fontos ikonográfiái dokumentumai is a 19-20. század fordulójáról. Adrian Stokesnak a vázseci, menguszfalvi, zsári faházak valósághű, realista ábrázolásait köszönhetjük, festményein megörökitette a települések épületeinek elhelyezkedését is.

Marianne Stokes: Lány ünneplőben, Zuzka Rysufová. Vázsec, 1905 Fotóreprodukció: J. Botík

Marianne Stokes: Anya gyermekével. Menguszfalva, 1905 Fotóreprodukció: J. Botík