Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Krónika
A cigány kultúra néprajzi és történeti kutatása a Kárpát-medencében Konferencia Bódi Zsuzsanna emlékére (Gödöllő, 2009. február 18-20.) „Szakunk elsődleges feladata továbbra is a Kárpát-medencében élő cigányság népi kultúrájának, társadalmi és nyelvi tagozódásának, mentalitásának minél alaposabb leírása, minél részletesebb dokumentálása.............A mostani konferencia is bizonyítja, hogy időnként össze kell találkozni a különböző szakirányokban, műhelyekben dolgozó kutatóknak, a jövőben rendszeresíteni kell ezeket a találkozókat.”1 Ezekkel a szavakkal zárta be Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézete 1993. szeptember 17-18-án Budapesten rendezett Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18-19. században című konferenciáját. Akkor is, korábban is, és később is a cigány kultúra kutatásával foglalkozó konferenciák, valamint az előadásokból született tanulmánykötetek egyik motorja Bódi Zsuzsanna volt. 2009-ben a tulajdonképpen e sorba illeszkedő tanácskozást a szervezők (a Magyar Néprajzi Társaság és a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara) sajnos már csak a 2007-ben elhunyt Bódi Zsuzsanna emlékének tudták szentelni. Paládi-Kovács Attila több mint egy évtizede megfogalmazott szavai ma is érvényesek, noha az azóta eltelt időben tudományszakunk mérföldköveknek számító eredményekkel is gazdagodott. Többek között éppen a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara szervezeti keretei között létező, Nagy Pál nevével fémjelzett ciganológiai/romológiai gyűjteménnyel. Ez a páratlan könyv- és periodikatár, sajtóanyag- és dokumentumgyűjtemény is indokolta, hogy a konferencia helyszíne a gödöllői egyetem legyen. A február 18-án, délután kezdődő tanácskozás első egységében Villányi László, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja és Paládi-Kovács Attila, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének köszöntője után Kállai Katalin, az OKM Esélyegyenlőségi Főosztályának előadója nyitotta meg a tanácskozást. Bódi Zsuzsannára, munkásságára és kutatásainak szerepére Eperjessy Ernő a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztálya nevében emlékezett. Végül Deáky Zita könyvújdonságot mutatott be. Egészen friss kiadványnak számít Augustini ab Hortis Sámuel A Cigányok Magyarországon... című, 1775-ben megjelent munkájának - szlovákra már korábban is, ám ezúttal - magyarra fordított változata.1 2 A délután második egységét Pozsony Ferenc előadása nyitotta, „Sátorosok Erdélyben” címmel. Kovalcsík Katalin legfrissebb kutatási eredményeiről számolt be, amelyek egy dunántúli beás lakodalom, a benne felbukkanó, magyar, sváb, cigány (vagy azoknak tartott) zenei jellegzetességek elemzésére épülnek. A délután harmadik blokkja Könczei Csongor előadásával indult, aki a sokat, mégsem eleget kutatott kalotaszegi zenészekkel, a közösség szempontjából nevesítést nem igénylő, épp ezért nevenincs muzsikusoknak titulált zenészekkel foglalkozott. Kinda István háromszéki és erdővidéki cigányok életmódjáról, mesterségéről, annak tágabb közösségbe épüléséről szólt. Agócs Attila a gömöri romung-1 Paládi-Kovács Attila: Zárszó. In Bódi Zsuzsanna közrem. szerk.: Barna Gábor: Cigány néprajzi tanulmányok 1. Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18-19. században. Salgótarján: Mikszáth Kiadó 1993, 264 p. 2 Augustini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről (1775-1776). Szerkesztette és a bevezető' tanulmányt írta: Deáky Zita - Nagy Pál. Sorozatszerkesztő. Ujváry Zoltán. Budapcst-Gödöllő 2009 /A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára 12./ 260
