Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
ViGA Gyula: A bodrogközi kultúra és társadalom változása a 19-20. században. Budapest: L’Harmattan - PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék 2008, 266 p. /Studia Ethnographica Hungarica X./ ISBN 978-963-236-068-3 Liszka József A bemutatásra kerülő kiadvány a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék és a L’Harmattan Kiadó közös sorozatának (Studia Ethnologica Hungarica) tizedik köteteként, ám egyszersmind a jelzett tanszék Néprajz-Kulturális Antropológia Doktori Programjának Kiadványai második darabjaként látott napvilágot. A szerző, Viga Gyula a miskolci Herman Ottó Múzeum etnográfusa életéből immár jó másfél évtizedet a Bodrogköz, mégpedig az egész, tehát a mai Magyarországhoz tartozó Alsó-, és a Délkelet-Szlovákia területén fekvő Felső-Bodrogköz néprajzi kutatására szentelt. Munkájának több tucatnyi tanulmány és közlemény a gyümölcse, amelyek különféle szaklapokban, évkönyvekben, illetve később többé-kevésbé az általa jegyzett gyűjteményes kiadványokban is megjelentek. Elsősorban az 1996-ban napvilágot látott Hármas határon című kötetet kell itt megemlíteni”, miközben további két tanulmánygyűjteményében30 is számos, bodrogközi vonatkozású dolgozatára bukkan az érdeklődő. Azon kívül, hogy saját kutatói érdeklődését e térség néprajzára (elsősorban társadalom- és gazdaságnéprajzára, részben folklórjára) irányította, szervezőként is kivette a részét a tájegység tudományos megismeréséből. Legyen elég itt két olyan monográfia-igényű publikációra utalni, amelyeknek nemcsak a kutatási szakaszát szervezte meg (aki végzett már hasonló munkát, az tudja csak igazán értékelni ezeket a menet közben gyakran sziszifuszinak tűnő erőfeszítéseket), hanem egészen a megjelenésig ott bábáskodott körülöttük (utóbbi fázis sem kevésbé ideg- és emberpróbáló tevékenység!). A két kötet intézetünk Lokális és regionális monográfiák című sorozatában látott napvilágot, és Kisgéres, valamint Nagytárkány népi kultúrájának néhány kiemelt és fontos szeletét mutatja be19 20 21. Viga Gyula könyvében, amely 2004-ben megvédett PhD-disszertációján alapszik, az emlitett másfél évtizedes kutatási eredményeit, tapasztalatait kísérli meg egyrészt számba venni, értelmezni, másrészt a kutatás további kívánatos irányait, az elvégzendő feladatokat kijelölni. Több szempontból is rendkívül izgalmas kérdéseket vet fel a térség néprajzi vizsgálata. A szerző először ezeknek elméleti megfogalmazására vállalkozik Jelesen egyrészt a paraszti kultúra változásának, a hagyomány és változás elméleti kérdéseit. Ide tartozik a többi között az a tény, hogy a tájegység (ami elsődlegesen földrajzi fogalom, tehát nem biztos, hogy egyszersmind éles kulturális körülhatárolást is megenged), szóval az a tény, hogy a Bodrogköz két része, a Felső- és az Alsó-Bodrogköz 1918-at (illetve 1920-at) követően (egy rövid, hét esztendős intermezzót leszámítva) országhatárral is elválasztva, külön fejlődési pályát futott be. Utóbbiból adódik, hogy a korábban nem egy-19 Viga Gyula: Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Miskolc: Herman Ottó Múzeum 1996 /Officina Musei 4./ 20 Viga Gyula: Árucsere és migráció Eszak-Magyarországon. Debrecen - Miskolc: Ethnica 1990; uő.: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből. Miskolc: Herman Ottó Múzeum 1999 /Officina Musei 10./ 21 Viga Gyula szerk.: Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000 /Lokális és regionális monográfiák 1./; Viga Gyula szerk.: Nagytárkány 1. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához. Somorja—Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006 /Lokális és regionális monográfiák 5.1 238
