Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
Szabó László pályája kezdetétől fogva foglalkozik a társadalom kutatásával. Nem csupán témaként, hanem - ami sokkal meghatározóbb - minden kutatási tárgyat megközelítő szemléletmódként is. 1967-ben jelent meg első ilyen, tudománytörténeti áttekintés jellegű cikke13, 1970-ben írt először a többi módszertani megközelítéssel is összevetve sajátjáról14, 1977-ben kezdte folyamatosan kidolgozni a Magyar Néprajzi Lexikon e témájú szócikkeit15. Ezt követően, az Ipoly völgyével kezdve, a magyar nyelvterület Dunán inneni részének (a mai országhatárokat túllépve) több tájegységén folytatta kutatásait, adta közre eredményeit a teljes, de körülhatárolható társadalmakat vizsgálva, miután annak összetevőit egy-egy vidéken, településen, Zempléntől a Három városig (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét), egy-egy részletében - például rokonsági rendszer, nagy-és kiscsalád, munka-és üzemszervezet, lokális közösségek — erre az időre már sok tanulmányában megvizsgálta.16 A komplexitást a későbbiekben földrajzi szempontból is igyekezett megközelíteni, A magyar rokonsági rendszer című alapvető fontosságú munkájában.17 18 Több mint tíz évvel az ismertetni szándékozott kötet megjelenése előtt saját társadalomnéprajz-értelmezését is könyv formájában adta közre.1* Mindezekből látható, hogy a mai magyar néprajztudomány egyik, ha nem „a” legtöbb tapasztalatot magáénak mondható terepmunkása tisztelte meg tudományos odafigyelésével, több más vidéken „kipróbált” és immár kikristályosított módszertannal ezt a manapság sok szempontból hátrányos helyzetű, kevéssé feltűnő vidéket. Gömör társadalmának bemutatását, elemzését az egyik legerősebb jellegzetességével, a nemességgel és annak rétegeivel kezdi. A további társadalmi rétegek tekintetében sorban halad: a Faluszervezetet, közigazgatási követi A falvak társadalma: vérségi, lokális, vagyoni csoportok, azaz. a Nagycsalád, a Csűr-, udvar- és szállásközösségek, a Kiscsalád és a rokonság, a Műrokonság. Kutatásainak és sajátos munkamódszerének másik súlypontját mindig maga a 13 A népi társadalmak kutatása. Ethnographia 77 (1967), 219-237. p. 14 A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről. Szolnok 1970, 134 p. /A Damjanich János Múzeum Közleményei 24—25/ 15 Akcióközösség. MNL 1. köt. 55. p., Belső munkák. MNL I. köt. 246. p„ Cimboraság. (Németh Imrével közösen). MNL I. köt. 432. p. Családi munka. MNL 1. köt. 444. p.. Egyéni munka. MNL 1. köt. 642. p„ Félfogadás. MNL II. köt. 124. p., Felvállalás. MNL II. köt. 137. p.. Gazdaság, parasztgazdaság. (Földes Lászlóval közösen) MNL II. köt. 271. p., Gyalogmunka. MNL II. köt. 333. p„ Háztartás. MNL II. köt. 508. p„ Hosszúudvar. MNL II. köt. 587. p., Kaláka. MNL II. köt. 713. p., Kalákanapszám. MNL II. köt. 713. p., Kooperáció, egyszerű. MNL III. köt. 266. p.. Kor szerinti munkamegosztás. MNL III. köt. 278-279., Közmunka. MNL III. köt. 328. p.. Külső munka. MNL III. köt. 371. p., Ledolgozás. MNL III. köt. 419. p.. Munkacsapat. MNL III. köt. 655. p.. Munkacsere. MNL III. köt. 655. p., Munkamegosztás. MNL III. köt. 656-657. p., Munkaszervezet. MNL III. köt. 662-663. p. Munkaszervezeti funkció. MNL III. köt. 663. p., Munkatársulás. MNL III. köt. 664. p., Munkaszervezeti alapformák. MNL III. köt. 663-664. p., Nemek szerinti munkamegosztás, nemek munkamegosztása. MNL III. köt. 701. p., Paraszti munkaszervezet. MNL IV. köt. 185. p., Segítség. MNL IV. köt. 436. p., Szomszédság. MNL V. köt. 81. p., Szövetkezés. MNL V. köt. 113. p., Társasmunkák. MNL V. köt. 219. p., Technikai munkamegosztás. MNL V. köt. 224. p., Technológiai munkamegosztás. MNL V. köt. 224. p., Területi munkamegosztás. MNL V. köt. 273. p.. Üzemszervezet. MNL V. köt. 449. p„ 16 Néhány példa ezek közül: Az Ipoly-völgy népi társadalma. (Szabó Istvánnal közösen) In Börzsöny néprajza. Szerk. Ikvai Nándor. Szentendre 1977, 443-486., 672-673. p. /Studia Comitatcnsia 5/; Csépa község társadalma. In Csépa. Tanulmányok eg)> alföldi palóc kirajzás népéletéből. /-//. Szerk. Barna Gábor Eger—Szolnok 1982, 229-278. p.; Báránd társadalmának jellemző' vonásai. In Bóráiul története és néprajza Szerk. Balassa Iván. Báránd 1985, 243—269. p.; A népi társadalom változásai az Alsó-Guram mente magyar falvaiban 1900-1974. Debrecen 1986, 96 p. /Folklór és etnográfia 25/ 17 A magyar rokonsági rendszer. Debrecen 1980, 133 p. /Studia Folkloristica et Ethnographica 4./ 18 Társadalomnéprajz. Debrecen: Ethnica 1993. 234
