Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
rült a „Macedónia és Szlovénia hagyományos kultúrája“ nevű kutatási program. A széleskörű gyűjtőmunkába bekapcsolódtak néprajzos és kultúrantropológus szakemberek egyaránt. Macedón részről a kutatást Aneta Svetieva professzor, szlovén részről pedig Božidiar Jezernik professzor vezette. Két főbb kutatási területet választottak ki. Szlovéniában Blizeljsko és Kozjansko térséget, Macedóniában pedig Poreče vidékét. A kutatást nehezítette, hogy az említett Poreč vidéke nagyon elnéptelenedett, kevés volt a helyi idősebb lakos. Ennek ellenére mégis sikerült megfelelő mennyiségű adatot gyűjteni. Ezt jól példázza Mirjam Mencej, a boszorkányság témakörében íródott tanulmánya is. Ez tulajdonképpen egy összehasonlító elemzés, amelyben a szerző megvizsgálta a szlovéniai és a macedón - a már említett Poreč - környéki terület boszorkánysággal kapcsolatos népszokásait, néphitét.9 A komparatív elemzés bizonyította, hogy a szlovén és macedón néphit boszorkány alakja sok aspektusból nagy eltéréséket mutat. Már a boszorkány „megnevezés” is eltérő a két, egymáshoz egyébként nagyon közel álló szláv nép esetén. További eltérések mutatkoztak a boszorkányság gyakorlásának módjába, alkalmaiban és eszközeiben. A macedón adatközlők hiányát cáfolja a Poreč falu népviseletéről készült tanulmány is.10 11 A szerző pontos adatokat és leírást közöl Poreč falu menyasszonyi viseletéről, ami guvealnica vagy konkarka košula néven ismert. Témáját tekintve az előzőtől eltérő a macedóniai keresztekről készült tanulmány." A tanulmány főleg a Skopje feletti Vodno nevű hegy keresztjeiről szól. Olyan szempontok érvényesültek a vizsgálat során, mint a táj szakralizációja, etnonacionalizmus stb.. A kötet tanulmányaiból levonható a következtetés, hogy ez a két különálló délszláv népcsoport hihetetlen ellenállást mutat más kultúrák hatásaival szemben. A könyv szerzői szerint így próbálják megőrizni saját identitásukat. Ez a jelenség jól szemlélteti, hogy a más kultúrák, bár folyamatos forrásai a különböző hatásoknak, mégis (ha úgy tetszik) pozitív tényezőként hathatnak az egyes népek saját kultúrája, kulturális értékei megőrzésére. A könyv gazdag képillusztrációval, az egyes tanulmányok pedig széleskörű irodalomjegyzékkel rendelkeznek. Szabó László: Gömör és Kishont vármegye paraszti társadalma. A gömöri magyarság néprajza IV. Debrecen, 2005, 464 p. ISBN 963 472 930 4. Gecse Annabella Szabó László a magyarországi társadalomnéprajz egyik legjelesebb, egyéni, iskolateremtő szemlélettel dolgozó kutatója. A Debreceni Egyetem — a kutatás kezdetekor Kossuth Lajos Tudományegyetem - Néprajzi Tanszéke pedig (más tájegységek mellett) Gömör kutatásának legelkötelezettebb műhelye. Egyrészt ez a két alapadottság Szabó László kötetének külső, de lényeges meghatározója. Az Ujváry Zoltán nevéhez köthető kezdeményezés, a húsz évnél is hosszabb ideig tartó és a munka közben ötvennél is több kötetet eredményező Gömörkutatás az ezredfordulón megérett az összegzésre, a részeredmények egésszé fonnálására és közreadására. Másrészt ennek a szándéknak a megvalósulása a kötet. Szabó László egyéni munkásságában pedig a Bakó Ferenc vezette palóckutatás szerves kiegészítéseként értelmezhető, hiszen abban a sokszerzős, négykötetes monográfiában is az ő tollából olvashatjuk a palócok társadalmának tudományos leírását és elemzését.12 9 Mirjam Mencej: Witchcraft in Eastern Slovenia and Western Macedonia — a Comparative Analysis, 37—68. p. 10 Gjorgji Zdravev: The Folk Costume of Poreč, 95-122. p. 11 Boštjan Kravanja: Macedonian Crosses, 143-162. p. 12 Bakó Ferenc szerk. Palócok I-IV. Eger 1989. 233
