Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
persze úgy is), de mindenképpen egymástól függetlenül, egymás mellett elbeszélve fejtették ki tevékenységüket. Annak ellenére, hogy a két nép néprajzkutatói nem vettek egymásról tudomást, a két nemzetnek a népi kultúrája nem volt egymástól elszigetelve. Számos kapcsolat, átfedés létezett, s így a harmadik egységet ezekkel a német-cseh kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányok képezik. A prágaiakról, Prágáról, a csehekről kiolvasható képpel, különösen a sztereotípiákkal foglalkozik egyik tanulmányában, egy másikban a II. Józseffel kapcsolatos gazdag cseh és szudétanémet mondakört helyezi el közép-európai kontextusban. Georg R. Schroubek amellett, hogy a csehországi néprajzot a korábbiakhoz képest újszerűén, az összefüggések, a kölcsönhatások keresésével képzelte el, munkájában módszertanilag is egy sor újdonságot, eleddig nem vagy csak kevéssé felhasznált forráscsoportokat vezetett be. Dolgozatai annak ellenére, hogy egy más térség realitásain alapszanak, mind problémafölvetésükben és -látásukban, mind a módszerek és a források megválasztásában, valamint a következtetések levonásának logikájában számunkra, a mai Szlovákia területének multietnikus régióit vizsgáló etnológusok számára is példaértékűek. Šmitek, Zago - Svetieva, Aneta ed.: Post-Yugoslav Lifeworlds. Between Tradition and Modernity. Results of the Slovenian\ Macedonian Ethnological and Anthropological Research Project 2000—2002. Ljubljana — Skopje: Oddelek za etnologijo in kultumo antropologijo, Filozofska fakuleta - Univerza v Ljubljana, (Department of Ethnology and Cultural Anthropolgy, Faculty of Arts - Ljubljana), 2008, 207 p. ISBN 978-961-237-230-9 Balogh Csilla Az alább bemutatásra kerülő kötet 2005-ben jelent meg eló'ször, amit 2008-ban egy újabb kiadás követett. A két kiadás anyaga, az előszót leszámítva voltaképpen megegyezik. Az összesen tíz közreadott tanulmány sokszínűségnek köszönhető, hogy a kötet nagyon érdekes és széleskörű betekintést nyújt a modem szlovén és macedón néprajzba, antropológiába. Az összes tanulmány Jugoszlávia szétszakadása után, egy 2000 és 2002 között lezajlott kutatási projektum eredményeként íródott. A széleskörű témaválasztás ellenére a kötetben található dolgozatokat mégis három csoportba lehet sorolni: 1. a szlovén és macedón népi kultúrával kapcsolatos összehasonlító írások: szlovén és macedón helyiségnevek összehasonlítása mitológiai szempontból, és egy boszorkányság témakörben készült tanulmány; 2. a hagyományos kultúra kutatási területei (népszokások; sírkő feliratok, mint a nonverbális etnikai jellegzetességek kifejezőeszközei; szokásjog; a nők szociális helyzete; népi gyógyítók, keresztek) különös tekintettel a macedóniai Poreče, Kozjansko és a szlovéniai Bizeljsko, Kozjansko térségekre; 3. a modem néprajzi és antropológiai irányzatok kutatásainak eredményei: rádióközvetítések; zene és közönség Skopje-ben; a kulturális menedzsment fejlődése és értékelése. Jugoszlávia széthullása után mind a két országnak, Szlovéniának és Macedóniának hasonló kihívásokkal és problémákkal kellett szembenéznie: nacionalizmus, identitás, multikulturalizmus, elvándorlás, gazdasági egyenlőtlenségek az egyes területek között, közéleti reformok stb. E változásokat és hatásaikat érintik, tárgyalják a kötetben található tanulmányok. Ezen kívül további kutatási lehetőségeket is felvázolnak. A kötet tanulmányai több éves kutatómunka eredményei. Ahogy arra fentebb már utaltam, hivatalosan a kutatási projektum 2000 januáijában kezdődött, amikor is elfogadásra kc-232
