Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
tek együttélésének képét vizsgálja a mai Szlovákia területén a 18—19. századi német nyelvű sajtó tükrében. A jelenleg Ulmban élő, középiskolai tanárként dolgozó fiatal kutató a passaui egyetemen tanult történelmet és német irodalmat. 1998-ban a nyitrai egyetem német tanszékére sodorta az élet, ahol egy ideig tutorként tevékenykedett. Ekkor került szorosabb (és saját bevallása szerint életre szóló) kapcsolatba Szlovákiával. Történészként rabul ejtette a nemzetek, nemzetiségek együttélésének kiváló regionális vizsgálati lehetősége. Az elmúlt közel egy évtizedben szerencsésen túltette magát a kívülállók rácsodálkozó hozzáállásán, amelynek pozitív hozadéka viszont továbbra is jellemzi: a jelenségek elfogulatlan értelmezése számára evidencia. Törekvéseinek komolyságát jelzi, hogy szlovákul és magyarul is elkezdett tanulni. Kutatásaihoz a legtöbb segítséget Elena Mannovától kapta, amely körülmény a kérdésfeltevések egy részében ténylegesen tükröződik. Mint minden jó doktori értekezés, Schriefer munkája is alaposan körülhatárolja az anyagát. Kizárólag az említett három legnépesebb etnikummal foglalkozik (például a ruszinokkal és a cigányokkal egyáltalán nem, a zsidókkal csak érintőlegesen). Vizsgálatának időhatárát az 1780 és 1867 közötti időszakban szabta meg (előbbi terminusnak sajtótörténeti, utóbbinak politikatörténeti indoka van), amelyen belül kizárólag német nyelvű sajtóanyaggal dolgozott. A korszakban szóba jöhető 16 lapból és három melléklapból utóbbiak mellett féltucat újságot választott ki, amelyek egyben a legfontosabb német központokat (Pozsony, Lőcse, Kassa) is reprezentálják. A források elemzését előre meghatározott szempontok alapján végezte el. Ezek egy vérbeli történész hozzáállását tükrözik, más tudományágak (pl. néprajz, folklorisztika) lehetséges (és a források jellegéből vélhetően adódó) aspektusaira csak ritkán tér ki. Munkájában a korszak és a régió alapvető problematikáját, a nemzet, nemzetiség, nemzetállam, nacionalizmus, nemzeti identitás stb. kérdéseit feszegeti. Elemzésének elméleti kontextusát elsősorban Eric Hobsbawm, Jolin Breuilly és Anthony Smith vonatkozó könyvei jelentik. Szintén a jól megírt disszertációk jellemzője, hogy a mű első fejezete a téma körülhatárolása és az általános, teoretikus háttér bemutatása mellett az alkalmazott módszertan részletezését is magában foglalja. A szerző legjellemzőbben a tartalomelemzés módszerét használja. Ennek keretében a kulcsfogalmakat keresi a vizsgálat tárgyát képező forrásanyagban. Koselleck után vallja ugyanis, hogy ezek egy adott korszak társadalmi valóságának, illetve azok változásainak jellemző jegyei. Schriefer számára elemzésében a következő kulcsfogalmak kerültek előtérbe: lojalitás/szolidaritás; nép/nemzet/nemzetiség; nacionalizmus; identitás; sztereotipizáció. Analízise elvégzése során kiemelt helyen kezeli a korszak uralkodó diskurzustípusait: a magyar nyelvkérdés, a szlovák autonómiatörekvések, valamint a nemzetiségek egyenjogúsításának ügyét. Ezek tárgyalásakor nagy hangsúlyt fektet a vezető személyiségek (főként a szlovák Stúr, Hodža és Húrban) sajtóbeli szereplésére és megítélésére. Az elméleti és módszertani megalapozás után Holger Fischer könyve alapján áttekinti Magyarország történetét a kezdetektől a 19. század végéig, majd bemutatja a németek és a szlovákok helyzetét az országban. Ezt követően egy forráskritikai fejezet következik, amely az általános magyarországi sajtótörténet keretében igyekszik pozícionálni a szerző által használt történeti dokumentumokat. (Nyilván nyelvi akadályai voltak, hogy ehhez a fejezethez nem használta fel a téma kiváló magyar összefoglalásait, például az 1985-ben A magyar sajtó története címmel megjelentetett többkötetes művet, amelynek a korszakra vonatkozó fejezeteit jeles irodalom- és művelődéstörténészeink írták.) Legfőbb forrása, a több mint másfél évszázadon át kiadott Pressburger Zeitung (és annak melléklapjai) mellett a szintén pozsonyi kiadású Ungarisches Magazin, a lőcsei Zipser Anzeiger, valamint 229
