Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
bői. Gondoskodjék méltó temetésről. Gondoskodjék a gyászoló megvigasztalásáról és az árván maradottakról. ” Schöner Alfréd a szóban forgó kötetben időrendi sorrendben mutatja be a művészettörténetben ismert alkotásokat, amelyek komplex módon foglalkoztak a halállal, a túlvilág képzetével, a halotti szertartásokkal és a végtisztesség különböző fázisaival. A legrégibb ilyen jellegű emléknek a XXI. dinasztia idejében Egyiptomban készült papiruszgyűjtemény, a Halottak Könyve tekinthető. A párthusok a II—III. században Edessában készítettek halotti jeleneteket ábrázoló képeket. A katolikus és protestáns gyülekezetek anyakönyveiben és história domusaiban a középkortól szintén megtalálhatók a halálhoz kötődő lokális jellegű alkotások. Ugyancsak közismertek az 1782-ben készült Prágai Hevrá Kadisá faliképéi, valamint az 1800-ból származó egykori óbudai illusztrált hevra-lap is. Magyarországon a XVIII. század közepétől kezdve adtak ki nyomtatott hevralapokat. Ezek közül a művészi igénnyel készült Miskolci Hevrá Kadisá különféle jeleneteket ábrázoló okmánya emelkedik ki. A ma a budapesti Zsidó Múzeum tulajdonában lévő Nagykanizsai Hevrá Kadisá könyvet 1792-ben kezdték írni, s még a 20. század első felében is használták. A Pokol traktátusát ábrázoló képsorozat feltehetőleg 1815 előtt készülhetett, amire a jelenetekben szereplő személyek viseletéből következtethetünk. Az illusztrátor a burgenlandi Kaboldon született Jichák Eisik volt. Schoner Alfréd sorra elemzi a kötetben szereplő 15 kompozíciót (1. Kötéstábla, 2. Címlap, 3. A tisztítótűz, 4. A pokol állatai, 5. A hatfejű szörny, 6. A pokol belseje, 7. Agónia, 8. A halottőrzés, 9. A halott mosdatás, 10. A halott kikísérése, 11. Bocsánatkérés a halottól, 12. Ruhabevágás, sírásás, 13. Gyászsor, 14. A temetés utáni első étkezés, 15. A büntető angyalok). Minden esetben megrajzolja a néprajzi hátteret, valamint bemutatja az ikonográfiái és szépirodalmi párhuzamokat is. A baldachin formájú hermelin palásttal keretezett címlapon a Hevrá Kadisá könyv szerzője a következő mondatokkal határozza meg a könyv célját. ,v4 Temetkezési Könyv megnyittatik. Az írás megindul. Mindaz, aki óhajtja, kövesse. Jöjjön és csatlakozzék. Az elöljárók gyakran, szinte mindennap jöjjenek: Számon kérik az emberektől bűneiket, akár tudatosan, akár véletlenül követték is el. Mégis lesz nekik mire támaszkodni. A törvény igaz törvény és minden előkészíttetett a lakomára. Ezért tudd meg. fiam. hogy a világ hasonlít az örök élet előszobájához, amelyet te készítesz elő. Csak így léphetsz be a terembe. Igaz az, hogy Cselekedeteid Ura megfizeti neked munkád bérét, s tudd meg, hogy az igazak jutalma az örök élet. " Schöner Alfréd tudományos alapossággal, de a laikusok számára is közérthető élvezetes stílusban megírt kötetének elolvasása után olyan gazdag ismeretanyaghoz juthatunk, s nem „csak” a zsidó temetkezési kultúra, és a művészet berkeiben segít eligazodni, hanem a zsidó kultúra számos más szegmensébe is bepillantást nyerhetünk. A szóban forgó kötet könyvészetileg is magas színvonalat képvisel, ami Kerényi János grafikusművésznek (könyvterv és nyomdai előkészítés), valamint Schäffer László fotóművésznek és Schäffer Adám Dávid asszisztensnek (reprodukciók és képszerkesztés) köszönhető. Schriefer, Andreas: Deutsche. Slowaken und Magyaren im Spiegel deutschsprachiger historischer Zeitungen und Zeitschriften in der Slowakei. Komárno: Forum institute 2007, 264 p. /Interethnica 9./ ISBN 978-80-89249-11-4 Bárth Dániel A komáromi Etnológiai Központ Interethnica sorozatának immár kilencedik kötete Andreas Schriefer német történész doktori disszertációját adja közre, amelynek tematikája szerencsésen illeszkedik a sorozat célkitűzéseihez: szlovákok, magyarok és néme-228
