Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
tátják be, amely tartalmazná az Európa valamennyi országában előforduló régebbi és újabb keletű ünnepek és szokások leírását, fontosabb adatait. A „Folklore Europea” néven megvalósítandó projektum segítségével a kutatók számára olyan anyag állhatna rendelkezésére, amelyhez egyébként nem, vagy csak nehezen férhetnének hozzá, vagy tudomásuk sem lenne ezekről. A tervezett adatbázis hatalmas távlatokat nyithat a szokáskutatás számára. Verebélyi Kincső tanulmányában (Fest) az ünnep kutatásának és értelmezésének új perspektíváiról és megközelítési módjairól osztotta meg elképzeléseit az olvasókkal. Christoph Daxelmüller (Leichenwagen und Minhagim-Entscheidungen. Brauchwelten ungarischer Juden und der Beginn der jüdischen Volkskunde) tanulmányában a magyarországi zsidó szokáskutatás eredményeit veszi sorra, különös tekintettel az egyes szokásokhoz kapcsolódó elemekre. Felhívja a figyelmet, hogy az eredetileg egy konkrét földrajzi terület éghajlati és társadalmi viszonyai keretében kialakult zsidó szokások változásaira bár hatással volt az a kulturális közeg és éghajlati viszonyok is, ahová a zsidók a szétszóratás után kerültek, azonban a zsidó törvények aránylag szigorú betartásából eredően, néhány ünnep szokáselemei bizonyos esetekben anakronisztikusán hatnak. Példának a sátoros ünnepet hozza fel, amely alkalmával gyakran havazik még Eszak-Európában. Rámutat arra is, hogy Afrikában, Kínában, vagy Japánban egészen másképpen alakultak a szokások, mint például Európában. Michael Prosser (Ritualforschung und Erzählforschung. Ein methodisches Beispiel mit Texten aus dem Bestand ,, Ungarn” der Sagen-Sammlung-Karasek.) az 1930-as években a magyarországi németek körében gyűjtött anyag, a Karasek-féle mondagyűjtemény, valamint a Johannes-Kíinzig-Institut adattárában (Lutz-Röhrich-Archiv) található hasonló forrásanyag elemzése, és összehasonlítása alapján európai kontextusba helyezve mutatja be egyes rítusok európai elterjedését. A kötetben szereplő írások számos új szempontot, ötletet vetnek fel, amelyekre érdemes odafigyelni, a jövőt illetően nagyon jól hasznosíthatóak a szokáskutatás terén. Schöner Alfréd: A pokol traktátusa képekben. H. n.: Gabiano-Print KFT. 2008/5769, 85 p., ill., angol nyelvű összefoglalás. ISBN 978-963-87804-3-0 L. Juhász Ilona 2008 novemberében mutatták be Schöner Alfréd rabbi A pokol traktátusa képekben című kötetét a budapesti Zsidó Múzeumban. A szerző a Nagykanizsai Hevrá Kadisá (ennek a kifejezésnek különféle írásmódja ismert, én most a bemutatott kötetben szereplő formát használom) könyvének művészettörténeti szempontú feldolgozásával úttörő munkára vállalkozott, hiszen ez ideig ezzel senki sem próbálkozott ilyen jellegű megközelítéssel. A kötet előzménye több mint 20 éve készült, a szerző doktori értekezésként védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Tanszékén, 1984-ben. Az 1990-re tervezett kiadásra előkészített kéziratot még 1989-ben lezárta, de különböző okokból sajnos mégsem láthatott napvilágot. A Hevra Kadisa, azaz a Szent Egylet a zsidóság legősibb intézménye, amelynek feladata a halállal és temetkezéssel kapcsolatos mindenféle teendők elvégzése, valamint a betegek és szegények támogatása, s a temető is az egylet tulajdonát képezi. Közép-Európában a legelső ilyen egyletet Prágában alapították 1564-ben. Az alapító, Elizer Askenázi az intézmény feladatát a következőképpen határozta meg: „Gondoskodjék a gyászoló étkeztetéséről a temetést követő lakomán. Gondoskodjék jól képzett orvosról a súlyos betegségben szenvedő ember részére, aki leg)>en jelen, amikor a lélek eltávozik a földi porhüvelyül
