Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
lenző antiszemita apa miatt teljesen megszakad a szülőkkel. A gyermekük egy alkalommal Dávid-csillagot rajzol a sufnira, amellyel lényegében egy kérdést fogalmaz meg a szülők felé: kicsoda is ő valójában? A választ nem a zsidó apa, hanem az anya adja meg a gyereknek, a félj egy nagy pofonnal jutalmazza. A kérdés az — fogalmazzák meg a szerzők - milyen identitást tud felépíteni a gyerek két olyan szülő között, akik kitépték gyökereiket és felcserélték származásaikat? Az Emlékmécses című élettörténetben a soát felnőttként átélt vallásos zsidó szülők gyermeke, felesége is zsidó, s egyfajta „emlékmécses gyermeknek” érzi magát, akinek kötelessége vállalnia zsidóságát, mert árulásnak érezné a soát átélt szüleivel, az elpusztított rokonaival és a többi áldozattal szemben, s egyben hozzájárulna az „Endlösung sikeréhez” azzal, ha nem ragaszkodik a zsidósághoz. Nem adhatja fel eszencialista alapú zsidó származástudatát, ugyanakkor sem az asszimilációt, sem az ortodoxiát nem ellenezheti. Mivel több interjú elemzése közben feltűnt a szerzőknek, hogy sok beszélgetőtárs élettörténetében milyen hangsúlyos szerepet kapott a körülmetélés (bérit mila, bar micva, brisz) ezért úgy döntöttek, hogy a témát több történeten keresztül mutatják be, azonban a történetekhez kötődő interjúalanyok elbeszélését is elemezték ugyanolyan módon, mint a többi alfejezetben bemutatottakat. Kravanja, Boštjan: Sveti svet. Topografija religioznega prostora na priment Breginjskega kota. Ljubljana: Univerza v Ljubljani, Filozofska fakulteta, Oddelek za etnologijo in kultumo antropologijo 2007, 277 p. /Zupaničeva knjižnica 23./ ISBN 978-961-237-224-8 Halász Albert A bemutatásra kerülő kötet átdolgozott magiszteri munka, amellyel a szerző ifjú kutatóként [mladi raziskovalec, mint kutatói státusz - a recenzens megj.] 2000 és 2002 között foglalkozott a ljubljanai egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékén. Témájával, a szent helyek problematikájának kutatásával mentora, Zmago Šmitek professzor javaslatára kezdett el foglalkozni. Magáévá téve mestere megállapítását, miszerint a vallástudomány interdiszciplináris kihívásnak tekinthető, a szent tér meghatározásához inkább fenomenológiai szempontból, mintsem kimondottan antropológiailag közelített. A Breginjski kot (Nyugat Szlovéniában található) térségének vizsgálata során a mitológiai és vallásos momentumok helyi beilleszkedéseit vizsgálta. Az előszót követően a bevezetőben találhatók a vallás és a szent, a szimbólumok rendszere és a tér, a szent tér megtérítése alfejezetek. A következőkben a vizsgált terület kulturális sajátosságait, és a katolikus közösséget a „bent-kint” viszony transzformációját tárgyalja a szerző, ezt a vallás eredete, a rokoni szálak és a szent kapcsolata, a vallás fenomenológiája, a szent viszonya a profánhoz és a szakrálishoz, valamint a szent tér témák követik. Bemutatja a szent teret, amit a lakók a világ közepének tekintenek és a hozzá vezető, valamint az onnan kivezető utat, a megtérés labirintusait. A szerző külön fejezetben próbálja rekonstruálni a szlávok itteni letelepedésének vallásos vonatkozásait. A szent tér példáit több szemszögből világítja meg. Ezekhez sorolja a templomokat, barlangokat, hegyeket, dombokat, amelyeket külön-külön is részletesen ismertet, a keresztény mivoltukat, patrónusaikat, a kereszténység előtti jellemzőiket. Ezeknél sorra veszi a szájhagyományból is megismerhető hiedelmeket, mitológiai vonatkozásokat, mint istenségeket, természetfeletti lényeket stb. A szakrális helyek elemzésénél abból indul ki, hogy ezek, főleg a templomok, a kereszténység hozzájárulásai a tér megkonstruálásához. Bemutatja a szent tér keresztény koncepcióját, a keresztény szentélyt. A vidéken zajló hittérítést, egyházi szer-219
