Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
kapcsolódtam, ahol a családom generációról-generációra anyagi alapokat teremtett, hogy ennek az országnak hű és lelkes lakója legyek, most 14 éves koromban halálra ítéltek, mert egy saját hibáiból tanulni nem akaró, vesztes nemzedék bosszút lehelt, elégtételt követelt egy téves ideológia alapján. A hazaárulók nem mi voltunk, a haza árult el minket, kiárusított idegen érdekekért idegen követelésekre ” - írja az egyik fejezetben. A bemutatott kötetet német nyelven is kiadták (Der weite Weg zum Überleben). Tudomásunk van róla, hogy Hidasi József már megírta élettörténetének második részét, amelyben a második világháború befejezése utáni időszak történéseit dolgozta fel napjainkig. Kíváncsian várjuk megjelenését. Jahrbuch Jiir Europäische Ethnologie. Im Auftrag der Görres-Gesellschaft herausgegeben von: Heidrun Alzheimer, Sabine Doering-Manteuffel, Daniel Drascek, Angela Treiber. Dritte Folge 1 (2006), 232 p.; 2 (2007), 221 p. ISSN 0 171-9904 Liszka József A német néprajz egyik nagymúltú periodikuma, a Jahrbuch jiir Volkskunde első folyama 1936—1938 között látott napvilágot, Georg Schreiber szerkesztésében. Az akkori nemzetiszocialista ideológiával szembehelyezkedő periodikum hagyományait követve 1978-tól a Görres Társaság (alapítva: 1876) hasonló címen indította útjára az évkönyv második folyamát, amelyet kezdetben az innsbrucki Nikolaus Grass és a würzburgi Wolfgang Brückner jegyzett. Grass 1999-ben bekövetkezett halálát követően 2005-ig Wolfgang Brückner szerkesztette. Az újraindított Jahrbuch für Volkskunde profilját alapvetően a történeti-néprajzi kutatások, a nemzetközi tájékozódás és a vallási néprajz interkonfesszionális felfogása jellemezte. Rögtön az első kötetben (1978) a kifejezetten német témák mellett olvashatunk tanulmányokat a dán búcsújárásról, valamint a svéd és az olasz vallási néprajz legfrissebb kutatási eredményeiről. Ez a nemzetközi tájékozódási igény mindvégig (2005-ig) jellemezte az évkönyvet. A magyar néprajzot például Czövelc Judit, Csilléry Klára, Gulyás Eva, Hofer Tamás, Knapp Éva és Tüskés Gábor képviseli a Jahrbuch Jür Volkskunde második folyamának 28 kötetében. Sajnos a szlovák néprajz képviselői nincsenek jelen, s a csehek közül is mindössze Richard Jerábek és Petr Lozoviuk szerepel egy-egy tanulmánnyal. Tematikailag is rendkívül sokrétű a periodikum. Olvashatunk benne heves polémiát a német néprajz egyik alapító nagy egyénisége, Wilhelm Heinrich Riehl megítéléséről, a nemzetiszocialista időszak német néprajzának értékeléséről, tanulmányblokkokat a farsang-kutatás módszertanáról és elméletéről, a búcsújárás néprajzáról és így tovább. Aki a 20. század végi német néprajzban tájékozódni akar, számára a Jahrbuch Jür Volkskunde vaskos kötetei megkerülhetetlenek. A Görres Társaság 2005-ös aacheni közgyűlése Heidrun Alzheimert (Bamberg), Sabine Doering-Manteuffelt (Augsburg), Daniel Drascekot (Regensburg) és Angela Treibert (Eichstätt-Ingolstadt) bízta meg az évkönyv további szerkesztésével. Az újabb, fiatalabb szerkesztőgárda színrelépésével egyszersmind nevet, s részben profilt is változtatott a periodikum. A harmadik folyam immár Jahrbuch Jür Europäische Ethnologie címen még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az európai népek összehasonító néprajzi vizsgálatára, nyomatékosabban kíván a „régiók Európájával”, valamint a komparatív vallási néprajzzal, az interreligiozitás kérdéseivel foglalkozni. Az új folyam első számát Angela Treiber, a másodikat Heidrun Alzheimer állította öszsze. Mindkét kötet tematikus blokkokat tartalmaz a vallás és szokásvilág, az elbeszélés-215
