Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Könyvismertetések, annotációk

és a képkutatás, a nemzeti szocializmus időszakának néprajza, valamint a német „nemzeti specifikumok” vizsgálatának témaköreiből. A továbbiakban a gazdag választékból szemezgetve néhány tanulmányra tudom csak felhívni a figyelmet.

Christine Aka a halálos kimenetelű közúti balesetek helyszínén felállított emlékjelekhez, haláljelekhez kapcsolódó újkeletű rítus megnyilvánulási formáit elemzi (Heilige Orte am Straßenrand. Sinnsuche, Krisenrilual und neue Spiritualität; 1-2006). A témára (és ezt a német néprajzban kevesen tudják), ismereteim szerint először a horvát Zorica Rajkovič hívta föl először a figyelmet 1976-ban, majd tőle nyilván függetlenül a magyar Kovács Ákos 1990-ben. A német kutatás Konrad Köstlin 1992-es tanulmányától számítja a problémakör ismeretét4. Michael Prosser a Szent Orbán napjához kapcsolódó szokásokat a kutatás újabb, elsősorban magyarországi eredményeinek a tükrében vizsgálja (Das Fest Sancti Urbani. Neue Befunde unter besonderer Berücksichtigung Ungarns; 1—2006)5. Ugyancsak Michael Prosser nevéhez fűződik az a mikrokutatás, amelyet a freiburgi Johannes-Künzig Institutban található Karasek-gyűjtemény egy darabja inspirált (Zum Wandel der Funktion und des Traditionswertes von Sagen-Texten. Ein exemplarischer Problemaufriss aus der Sammlung Karasek’-, 2-2007). Magának a szóban forgó gyűjteménynek a létrehozása Alfred Karasek nevéhez kapcsolódik. Karasek a 20. század első felében (főleg a két világháború között, illetve a második világháború alatt) végzett (és szervezett) gyűjtéseket, elsősorban a Közép-Lengyelországban, Galíciában, Szlovákiában és Magyarországon élő németek körében. Ezeket a kutatásokat munkatársaival aztán a második világháború után a Kelet-Európából Németországba telepített németek körében is folytatta. Jelenleg az archívumban mintegy 20.000 „mondaszerű” szöveg található (csak Magyarországról 6200 textus!). Prosser ebből a mérhetetlenül nagy gyűjteményből egy, 1939-ben Vértesbogláron lejegyzett, német nyelvű szöveget ad közre (a kereszteletlenül elhalt gyerekek leikeiről szóló típust), majd ennek először tartalmi interpretációjára tesz kísérletet, közép-európai kontextusba helyezve a mondaszöveget, illetve a hiedelemképzetet; végül pedig az elemzett elbeszélés lejegyzésének okait firtatja a szerző. Megállapítja, a szöveg rögzítésére, dokumentálására nem azért került sor, hogy az elmulasztott keresztelés szörnyű következményeire figyelmeztesse a későbbi olvasót, még csak azért sem, hogy a babonaság egy formájára rámutasson. A lejegyzés, archiválás üzenete a nyelv, a német nyelv létének a demonstrálása volt kisebbségi környezetben. Ne feledjük, a nemzetiszocializmus tomboló időszakában járunk, amikor a többi között a német nyelvszigetkutatás, de maga a német néprajz is egyértelműen a rasszista ideológia szolgálólányává szegődött. Michael Prosser a lejegyzésnek ehhez az aspektusához is gazdagon adatolt kommentárt fűz.

Végezetül Matthias Hamann dolgozatát szeretném megemlíteni, aki a „mi a német?”, a korrekt válasz lehetősége szempontjából kilátástalannak tűnő kérdésköréhez6 hoz mai adalékokat (Friedrich Schiller und der Baumarkt. Von deutschen Dingen). A dolgozat egy,

4 Christine Aka időközben megjelent, az út menti haláljclek problematikáját tárgyaló könyvéről lásd L. Juhász Ilona recenzióját jelen kötetünkben.

5 A szerzőnek azóta megjelent az Orbán-kultusszal kapcsolatos monográfiája. Michael Prosser-Schell: Vom „dies sancti Urbani" zum „Orbún-napi Borünnep" in Hajós. Geschichte und Transformation des Urbanfestes aus volkskundlicher Perspektive. Freiburg: Johannes-Künzig-lnstitut für ostdeutsche Volkskunde 2009. Részletes ismertetésére évkönyvünk következő számában még visszatérünk.

6 A magyar olvasót talán fölösleges is figyelmeztetni a „mi a magyar?” kérdésfölvetés már-ntár periodikusan ismétlődő, s vajmi kevés megnyugtató eredményt hozó felbukkanására (vö.: Szekfli Gyula szerk.: Mi a magyar? Budapest 1939; Romsics Ignác - Szegedi-Maszák Mihály szerk.: Mi a magyar? Budapest 2005 stb.).

216