Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
— ez eddigi gyakorlattól eltérően - egyetlen országgal, Magyarországgal foglalkozik, ami azt jelenti, hogy megtalálható benne az 1944-ben létező valamennyi zsidó közösségre vonatkozó adat, függetlenül attól, hogy ezek a közösségek milyen lélekszámúak voltak. Földrajzi szempontból tehát azt jelenti, hogy az összeállítók az 1941-1944 közötti ún. trianoni Magyarországot értik, valamint az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területeket is. Az enciklopédia első kötetét egy hosszabb - majdnem 100 oldalas - bevezető nyitja, amelyben Randolph L. Braham a magyarországi zsidóság általános történetét mutatja be, természetesen a fő hangsúlyt a Holokauszt időszakára helyezve. Az enciklopédia első két kötetében a szerzők alfabetikus sorrendben mutatják be a trianoni Magyarország vármegyéinek valamennyi települését, ahol zsidó hitközség működött, valamint azokat is, amelyeknek csupán néhány zsidó lakosa volt. Az enciklopédiában többek közt gazdag képanyagot találhatunk mind a Holokauszt időszakából, mind az egykori népes hitközségek zsinagógáiról. Sajnos ez utóbbiak közül sok épület ma már nem létezik, zömüket lerombolták. A Nagy Béla térképész által készített kiválóan szemléltető térképek kiváló segítséget jelentenek a tájékozódásban. A harmadik kötet (Függelék) tulajdonképpen abban segít bennünket, hogy eligazodhassunk a hatalmas anyagban, itt találhatjuk többek közt a bibliográfiai rövidítéseket, valamint az 1867-től 2006-ig terjedő időszak eseményeinek részletes kronológiáját. Az 1944- es történések több oldalt is betöltenek, lépésről lépésre tájékozódhatunk a zsidókat ért diszkriminatív lépésekről, a deportálásokról és tömeggyilkosságokról. Ebben a kötetben található a névmutató, a földrajzi nevek mutatója, valamint tájékoztatás az enciklopédia 24 szerzőjéről, azok tudományos munkásságáról. Az enciklopédia tartalmaz minden fontos információt, amit a vészkorszakról tudni lehet, s nagyvonalakban bemutatja (olyan terjedelemben, amit egy ilyen enciklopédiában megengedhető) az egykor létezett s a még ma is meglévő hitközségek történetét. Mint minden hasonló jellegű összegző kiadványnál (pl. bibliográfiáknál is) itt is előfordulnak apróbb pontatlanságok (pl. Vámbéry Ármin születési helyeként Pozsonyszentgyörgy helyett Dunaszerdahely szerepel), azonban ilyen hatalmas anyagmennyiségnél ez elkerülhetetlen. Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében. Komárom - Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007, 191 p. /Interethnica 10./ ISBN 978-80-80249-13-8 Pusko Gábor Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében c. munkáját olvasva már az első néhány oldalt követően több, elsősorban kutatás-módszertani kérdés is felmerül az olvasóban. Az olvasás előrehaladtával - és persze ismerve Gecse Annabella eddigi munkásságát, hitvallását a néprajzról és a rokon tudományokról — egyértelművé válik, hogy a problémát azon az optikán keresztül vizsgálta, s vonta le következtetéseit, mely főleg a néprajzkutatók (és kultúrantropológusok) fiatalabb generációjára jellemző. (Jelen recenzió keretei között nem áll sem módomban, sem szándékomban bővebben kifejteni az alábbi kérdést, ami megfogalmazódott bennem mindezek kapcsán: elérkezett a magyar néprajz paradigmaváltása vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy a hagyományos paraszti közösségek végleges eltűnésével a kutatók új témákat, új kutatási területeket keresnének maguknak?) Ennek az interdiszciplináris szemléletmódnak -208
