Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Közlemények - Csiszár Attila: "Gyermekkori mulatságok". Gyermekvilág Komáromban a 19. század közepén
a kérdező a lába hegyével rámutatott egy lyukra. Mire a kérdezett a játszó társak közül megnevezett egyet. A jelzett lyuk tehát azé lett. így osztották ki a többi lyukat is. Mikor az elosztás megtörtént, az, akinek az első lyuk jutott, a lapdát meghatározott távolságról a lyukak felé gurította. A kinek a lyukába a lapda begurult, az hirtelen oda ugrott, míg a többiek futásnak eredtek, felkapta a lyukból a lapdát és az iramodók felé hajította. Ha talált, annak a lyukába a kit eltalált, egy kavicsot tettek. Minden fiú egymás után háromszor gurított és igy mindenkire rákerült a sor. Az lett persze a nyertes, a kinek a lyukában legkevesebb kavics volt. Legegyszerűbb fajtája volt a lapdajátéknak a kapós. Valaki a lapdát felütötte magasra, a kint állók az elütött lapda felé szaladtak, a kinek sikerült a levegőben elkapni, az ment be ütni, és így tovább. Ma már ezen test edző játékok jó formán kimentek a divatból, csak elvétve lehet még lapdázó gyerekeket látni. Nekünk pedig ez volt a főmulatság. A lapdát magunk csináltuk posztóból vagy bőrből, a belsejét kitömtük kóczczal. Egy lapda 8 gerezdből állt. Én czirklivel4 kirajzoltam a szabályos gerezdet, így azok a lapdák, a miket én csináltam, tökéletes gömb alakúak voltak. Az elkészített lapdát rendszerint bekötöttük spárgával, hogy tartósabb legyen; de még azért is, hogy jó kemény legyen, hogy a kit meg dobnak vele, el ne tagadhassa. A pilinczk. A gyerekek ezt ma is játszák, de nem egészen úgy mint mi. Nálunk a fő dolog volt a két első ütésre a pilinczket minél messzebb ütni, mikor harmadszor ugrattuk, az volt a viccz, hogy kettőztessük, vagy hármaztassuk a levegőben a pilinczket, mert igy hatványozottan számlálhattuk a lépéseket. A ki hamarabb kicsinálta az ezeret, annak joga volt a másikat sántikáltatni olyan messziről, a milyen messzire a pilinczket elütötte. A csülök. Egy körül belül 20 czm magas és 10 czm átmérőjű hengeralaku fadarab volt a csülök. Ezt egy meg vont kis körbe felállították, és kimért távolságból lapda ütő fával feldönteni próbálták. A kire a sors esett, az lett a pásztor, ennek a tiszte abból állt, hogy a felborított csülköt a meghatározott helyén felállítsa, ha ez megtörtént, igyekezett a kezében levő hosszabb pásztor pálczával az elhajított bot után szaladó fiút megbökni. Ha ez a bökés az alatt történt, mielőtt a fiú az elhajított botját kezébe ragadhatta volna, a megbökött fiú lett a pásztor. Ez a játék rég kiment a divatból. Erőpróbák. Ezek közé tartozott a kalapra huzóska. A gyerekek egymás fölé rakták kalapjaikat a földre. Most egymás kezét fogva körbe állták a kalaprakást, és elkezdték egymást a kalapok felé rángatni. A gyöngébb gyereknek, a kit a kalaprakás felé rántottak, néha sikerült azon átugrani, de valamelyik lábával rendszerint felrúgta azt. Büntetése az lett, hogy le kellett négykézlábra állni és az alfelét kitartani. Két markos gyerek kezénél lábánál fogva felemelt egy másik fiút és ennek alfelét az elitéltnek alfeléhez lendítette, néha oly erővel, hogy a delinquvens5 6 az orrával túrta a földet. Egyszer én is voltam ilyen páczban, s mivel az executionáP az orrom betört, ebben a játékban többé nem vettem részt. Hasonló erőpróba volt a kukoriku. Ezt igy játszották: egy gyerek a fal mellé állt háttal oszlopnak, ehhez támaszkodott négy-vagy öt fiú egymásután úgy lehajolva, és egymásba erősen kapaszkodva, hogy együttesen egy nyerget képeznek. Ugyan annyi fiú, mint a hány bakot állt, most egymásután ebbe a nyeregbe ugrott; ezt kiáltva: »kukoriku«, de az elsőnek 4 Körző. 5 A latin delinquo (vétkezik) szóból. 6 A latin exsecutio (végrehajtás) szóból. 193
