Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Közlemények - Csiszár Attila: "Gyermekkori mulatságok". Gyermekvilág Komáromban a 19. század közepén

irat szövegébe ágyazott élménytörténetek, anekdoták, visszaemlékezések nagyobbrészt gyermek- és fiatalkori emlékeiből táplálkoznak. „Gyermekkori mulatságok” címet viselő fejezete a komáromi gyerekek 19. század közepi világába enged bepillantást.

A szerző 1844-ben született Komáromban, Kacz István és Tassy Teréz házasságából. „Minthogy ez idő tájban Kossuth Lajos hire-neve betöltötte az egész országot, a fiú gyermekeket széliében többnyire Lajosra keresztelték. így nyertem én is a keresztségben Lajos nevet.” - írja emlékiratában. Gyermekkorát a reformkori Komáromban, anyai nagyapja, nemes Tassy Sándor házában töltötte. „A ház akkor még mint a legtöbb ház a városban, nádfedelíí volt. A tágas konyhából nyílt a két szoba, balra az első, jobbra a hátulsó. (Akkor még úgy mondták: első ház, hátulsó ház) A konyhában a nyitott kémény alatt volt a nagy tűzhely, alatta a kenyérsütésre berendezett kemencze. A konyha előterében volt a polcz, melyen a konyha-edények voltak elhelyezve, a falakat színesre festett tányérok és tálak ékesítették. A polczról a fazekakat úgynevezett fazékszedő bottal emelték le, a mely szintén hozzá tartozott a konyha felszereléshez és rendszerint a konyhaszekrény mellett a sarokban állt. A konyha előtt volt az úgynevezett gádor melynek födele felfogta az esőt és arra szolgált, hogy mikor kilép az ember a konyhából, ne jusson mindjárt a szabad ég alá. A gádor mellett jobbra állt egy kőasztal, egy vastag tönkre helyezett malomkő.”

A Kacz család az 1890-es években. Középen Kacz Lajos es felesége, született Kiss Jozefa, balra Kacz Endre, jobbra Dávidházy Jánosné, született Kacz Ilona.

190