Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - Scharfe, Martin: "Árpádházi Szent Erzsébet és lelkiatyja, Marburgi Konrád, 1230." Nyomozások és feltételezések a kép keletkezési körülményei illetően
A marburgi egyetem díszterme Janssen képeivel; balra hátul, az ablak fényében a Konrád—Erzsébetfestmény. 1927/29-es felvétel. Bildarchiv Foto Marburg Nr. 21 190 A Konrád-Erzsébet-kép Ennyit tehát a képsorozatról, amely a kultúráért, oktatásért és egészségügyért felelős porosz minisztérium és a festőművész között 1895 augusztusában köttetett szerződésben szerepelt. Janssen ezután hazautazik Düsseldorfba, és belekezd a sorozat megalkotásába, ami több évig is eltart, nem utolsó sorban a képek (egytől egyig vászonfestményről van szó) nagy mérete miatt. Az első kép méretét például 22,05 m2-ben szabták meg. Ahhoz, hogy az Erzsébetet és Konrádot ábrázoló jelenetet teljes egészében megérthessük, feltétlenül szükséges a jelenethez kapcsolódó történelmi tények ismerete, még akkor is, ha ezekről nem mindig könnyű tárgyilagosan beszélnünk. Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya négyévesen érkezett Németországba, tizennégy évesen Lajos, türingiai tartománygróf felesége lett. Házasságukból összesen három gyermek született, az elsőt Erzsébet tizenöt évesen hozta világra. 1225- ben, 18 évesen kerül kapcsolatba a karizmatikus, komolyságot és komorságot sugárzó Marburgi Komáddal, a kivételesen művelt, nemesi családból származó, tőle évtizedekkel idősebb egyházférfival, a keresztesek pápa által felhatalmazott prédikátorával. Konrád Erzsébet gyóntatóatyja, tanítómestere és nevelője lesz. Erzsébet 1227-ben húszéves, amikor férje a Szentföldre tartva útközben meghal. Az özvegy ezután tudatosan vállalja sorsát. Assisi Szent Ferenc példájára a krisztusi tanítás teljes mértékű követésére törekszik, szigorú aszkézisnek veti alá magát, lemond gyermekeiről, sőt Komádnak tett fogadalmában saját akaratáról és vágyairól is. Mestere a legkeményebb vezeklési módokat szabja ki neki. 1228-ban mindketten Marburgba költöznek. A városban ekkor nyílik meg a nyilvános kórház, amelyet az akkor frissen szentté avatott Assisi Ferencről neveznek el.2 Erzsébet a legalantasabb ápolói feladatokat látja el itt, Konrád kemény kézzel vezeti, irányítja és haló