Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - Scharfe, Martin: "Árpádházi Szent Erzsébet és lelkiatyja, Marburgi Konrád, 1230." Nyomozások és feltételezések a kép keletkezési körülményei illetően

A marburgi egyetem díszterme Janssen képeivel; balra hátul, az ablak fényében a Konrád—Erzsébet­­festmény. 1927/29-es felvétel. Bildarchiv Foto Marburg Nr. 21 190 A Konrád-Erzsébet-kép Ennyit tehát a képsorozatról, amely a kultúráért, oktatásért és egészségügyért felelős po­rosz minisztérium és a festőművész között 1895 augusztusában köttetett szerződésben sze­repelt. Janssen ezután hazautazik Düsseldorfba, és belekezd a sorozat megalkotásába, ami több évig is eltart, nem utolsó sorban a képek (egytől egyig vászonfestményről van szó) nagy mérete miatt. Az első kép méretét például 22,05 m2-ben szabták meg. Ahhoz, hogy az Erzsébetet és Konrádot ábrázoló jelenetet teljes egészében megérthessük, feltétlenül szükséges a jelenethez kapcsolódó történelmi tények ismerete, még akkor is, ha ezekről nem mindig könnyű tárgyilagosan beszélnünk. Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya négyévesen érkezett Né­metországba, tizennégy évesen Lajos, türingiai tartománygróf felesége lett. Házasságukból összesen három gyermek született, az elsőt Erzsébet tizenöt évesen hozta világra. 1225- ben, 18 évesen kerül kapcsolatba a karizmatikus, komolyságot és komorságot sugárzó Marburgi Komáddal, a kivételesen művelt, nemesi családból származó, tőle évtizedekkel idősebb egyházférfival, a keresztesek pápa által felhatalmazott prédikátorával. Konrád Er­zsébet gyóntatóatyja, tanítómestere és nevelője lesz. Erzsébet 1227-ben húszéves, amikor férje a Szentföldre tartva útközben meghal. Az özvegy ezután tudatosan vállalja sorsát. Assisi Szent Ferenc példájára a krisztusi tanítás teljes mértékű követésére törekszik, szi­gorú aszkézisnek veti alá magát, lemond gyermekeiről, sőt Komádnak tett fogadalmában saját akaratáról és vágyairól is. Mestere a legkeményebb vezeklési módokat szabja ki ne­ki. 1228-ban mindketten Marburgba költöznek. A városban ekkor nyílik meg a nyilvános kórház, amelyet az akkor frissen szentté avatott Assisi Ferencről neveznek el.2 Erzsébet a legalantasabb ápolói feladatokat látja el itt, Konrád kemény kézzel vezeti, irányítja és ha­ló

Next

/
Thumbnails
Contents