Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Bolgár kertészek Bejében
Acta Etlmologica Danubianu 10-11 (2009), Komárom—Komárno Bolgárkertészek Bejében PusKO Gábor Bevezetés Az alábbiakban a 20. század derekán egy gömöri faluban, Bejében tevékenykedő bolgárkertészeknek a helyi lakosság hagyományos - vagy még inkább: populáris - kultúrájára gyakorolt hatását, ennek a kulturális hatásnak néhány szegmensét kívánom felvillantani. Ugyanakkor mindjárt le kell szögezni, hogy a Bejében tevékenykedő bolgárok történeti - néprajzi, történeti vagy kultúrantropológiai vizsgálata nem végezhető el anélkül, hogy ugyanezeket a vizsgálatokat ne terjesztenénk ki a közelebbi - távolabbi településeken ebben az időszakban tevékenykedő sorstársaikra. Tekintettel arra, hogy az e témában végzett vizsgálódás inkább tekinthető állapotfelmérésnek, e kutatás során Beje mellett elsősorban a Tornaiján letelepedett bolgárokra terjesztettük ki figyelmünket (A későbbiekben természetesen érdemes lenne tágítani a kört.). Ezt több tényező is indokolja: azok a kertészek, akik ebben a térségben fogtak hozzá vállalkozásukhoz, Bulgária egyetlen térségéből származtak, többen rokonságban is álltak egymással. így joggal feltételezhető, hogy a mindkét településen élő bolgárok ugyanazon kihívásokra azonos vagy nagyon hasonló módon reagáltak. Bőven hozhatunk példákat azt bizonyítandó, hogy az egy térségből - egyazon kulturális közegből - való származásnak köszönhetően az idegen nyelvi, kulturális közegbe került csoport szervezett, s inkább befelé forduló közösségként éli mindennapjait, jobban ellenállva az őt ért külső kulturális hatásoknak, szemben az azonos etnikumhoz tartozó, de anyaországuk különböző területeiről származó egyénekkel vagy azok csoportjaival. Ez a jelenség - a vizsgált térségnél maradva — megfigyelhető a Szlovákia különböző térségeiből Tornaijára költözött szlovákok, vagy a lakosságcsere során Bejébe áttelepült mátrai szlovákok esetében is (Pusko 2003, 191-203). A rokonsági kapcsolatok mellett a földrajzilag tágabb területen folytatott kutatást a bolgárkertészek nagyfokú mobilitása, valamint az azonos etnikumhoz és vallási közösséghez való tartozás is indokolja. Mindezek alapján a további, akár egész Dél-Szlovákiára kiterjedő vizsgálódás során véleményem szerint érdemes az itt felsorolt szempontokat is figyelembe venni. Történeti kitekintés A mai Magyarország területén, illetve a szomszédos déli területeken letelepedett bolgárok néprajzával bőven foglalkozik tudományágunk, szemben a felföldi / dél-szlovákiai lakosság és az itt vállalkozó, itt élő bolgárok kapcsolatával. Pedig amint arról még a későbbiekben szó lesz, kultúrájuk egyik szegmense - a kertészkedés — szervesen beépült a térség 155
