Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - Lozoviuk, Petr: A reálszocializmus mint a néprajzkutatás tárgya
Acta Ethnologica Danubiana 10-11 (2009), Komárom-Komárno A reálszocializmus mint a néprajzkutatás tárgya Petr Lozoviuk Christopher Hann brit antropológus, a kommunista rendszerek egyik legelismertebb szakértője és kutatója nemrég még úgy nyilatkozott, hogy a néprajztudomány más társadalomtudományokhoz viszonyítva (Harm 2002, 41 ) kevésbé foglalkozik a posztszocializmus kérdéskörével. Ennek ellenére a 20. század 90-es éveitől kezdve annak lehetünk tanúi, hogy az etnológia területén is kialakulóban van egy, a témát érintő diskurzus. Különösen a német néprajztudományra jellemző, hogy próbál a szocialista társadalmak mindennapjainak legkülönfélébb szempontjaira reflektálni, mégpedig nemegyszer monografikus munkák, esetenként akár nemzetközi kutatócsoportok tagjaként is1. A reálszocializmus néprajzi megközelítésű kutatása Csehországban lényegesen elmarad a hasonló külföldi törekvésektől, noha fiatal marxista néprajzkutatók egy csoportja már a múlt század ötvenes éveinek kezdetétől megpróbálta tematizálni az akkori csehszlovák szocialista átalakulás hétköznapjait. Természetesen egy ideológiailag behatárolt szemléletről volt szó, hiszen az akkori kutatások célja nem a tények elfogulatlan elemzése volt, hanem sokkal inkább a szocialista haza „építésének” sikereiről, valamint az „osztályharcok által feldúlt” társadalmak szocialista „újjászületéséről” szóltak. Az ideológiai alapelvek így eleve meghatározták, előrevetítették a kutatások eredményeit is. Számos példa támasztja alá, hogy a témában megszületett munkák célja a gyakorlatban az uralkodó hatalom oktrojált politikai döntéseit volt hivatott legitimálni. Az 1989-es rendszerváltás után a szocialista társadalmak alapvető működési mechanizmusaival elsősorban szociológusok1 2 (Konopásek 1999), történészek (Otáhal 1999, Vanék 2002; Vanék 2005; Vanék 2006), valamint egyes antropológusok (1. Filipov I. és II.) kezdtek el behatóbban foglalkozni. A reálszocializmus kutatása viszont csupán a történelemtudomány részterületeként, illetve a történelmi folyamatváltozások egy sajátos szegmenseként jelent meg. *** 1 Vö. a FOROST című nemzetközi projektummal (vö.:http://www.forost.lmu.de/index2.html) vagy a német szövetségi gyűlés 14. interdiszciplináris jellegű tanácskozásának anyagával: „Aufarbeitung von Geschichte und Folgen der SED-Diktatur (1992-1998)“. 2 A rendszer belső ellenzékeként aktív független cseh szociológusok a témának már a rendszer fennálása alatt is nagy figyelmet szenteltek. 123
