Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

lágháborús emlékművek. A gömöri Rozsnyó fó'terén a felszabadító szovjet hadsereg em­lékét megörökítő alkotást, egy szovjet katonát és bányászcsaládot ábrázoló szoborcsopor­tot állítottak12 13 az 1972-ben eltávolított gróf Andrássy Dénesné, 1905-ben közadakozásból emelt szobra helyére.15 A kommunista időszakban a háborús megemlékezések és hivatalos koszorúzások ennél az új emlékműnél zajlottak, egészen 1993-ig az eredeti szobor vissza­helyezéséig. A partizánok, s más kommunista ellenállók emlékének megörökítésére ugyan­csak nagy gondot fordítottak az illetékesek. Rozsnyó főterén egy szobor Róth Ernő, helyi magyar partizán emlékét őrzi, ezt a Szlovák Nemzeti Felkelés tizenötödik évfordulójára avatták fel, 1959-ben. Számtalan példát hozhatunk Dél-Szlovákia különféle településeiről: a Nyitóhoz közeli Vicsápapátiban a Szlovák Nemzeti Felkelésben elesett három partizán számára készült egy emlékmű, amelyet az ötvenes évek elején avattak fel. Komáromban Steiner Gábornak (1887-1942) emeltek szobrot, amelyet 1980. május 15-én avattak fel az akkori járás pátbizottság, a mostani poliklinika melletti parkban. Ót 1942-ben a buchen­­waldi koncentrációs táborban végezték ki. Az 1989-es rendszerváltás után a szobrot eltá­volították, ám a talapzat még ma is a helyén van. Komáromban az antifasiszta ellenállás áldozatainak emlékére 1971-ben avatták fel „A mártírok emlékművét”, Emil Vcnkov szob­rászművész alkotását. Ezen a forradalmi munkásmozgalom és az antifasiszta ellenállás 34 résztvevőjének neve is olvasható, akiket a fasiszták kivégeztek (Mácza 1985, 51.). A Ko­máromot felszabadító tengerészek ugyancsak kaptak emlékművet. A „Felszabadító tenge­rész szobra” az a várost felszabadító szovjet katonákra és matrózokra emlékeztet. Ludmi­la Cvengrošová szobrászművésznő alkotása. Ezt a város felszabadulásának 20. évforduló­ja alkalmával avatták fel (Mácza 1995, 51.). Ugyancsak Komáromban leplezték le a má­sodik világháborúban s az azt követő években meghurcoltak emlékművét is 1999-ben. A központi szervek többek közt azt is szorgalmazták, hogy Csehszlovákia felszaba­dulásának kerek évfordulói alkalmával emléktáblákat helyezzenek el valamelyik középü­leten. Több településen fel is avattak ilyen táblákat, általában a helyi nemzeti bizottság14 épületére, a kultúrházra, vagy pedig más középületre kerül. A rozsnyói járásban például a felszabadulás 30. évfordulója alkalmával avattak minden községben egyforma, fehér már­ványtáblát, amelyekre ugyancsak egyforma hivatalos szöveg került, csupán a dátum kü­lönbözött: mindig az adott településnek a Szovjet Hadsereg általi hivatalos felszabadításá­nak dátuma kerül rá. A Rozsnyói járás településein elhelyezett táblákon a következő szlo­vák nyelvű szöveg olvasható: „OBEC BOLA OSLOBODENÁ / SLÁVNOU SOVIETSKOU ARMADOU / ide került a település felszabadításának pontos dátuma / VEČNÁ VĎAKA OSLOBODITEĽOM” [magyar fordítása: ,/l községet a dicső szovjet hadsereg szabadítot­ta fel (pontos dátum). Örök hála felszabadítóinknak”]f Az esemény kerek évfordulóiról általában meg szoktak emlékezni helyi szinten, ilyenkor az emléktáblákhoz koszorút is elhelyeztek.16 12 Rozsnyó bányaváros 13 Andrássy Dénesné (1938-1902) a szegények jótevője volt, a környékbeliek halála után ezért emeltek hálá­ból neki szobrot. 14 Szlovák neve miestny národný výbor, ma polgármesteri hivatal, vagy a községháza kifejezés használatos. 15 Egy másik példát lásd a későbbi, Az emlékjeleken szereplő feliratok és versek c. fejezetben. 16 Azokon a településeken, amelyek közel voltak az „ideiglenesen” Csehszlovákiában állomásozó szovjet hadsereg kaszárnyáihoz, az ünnepségen cgy-egy orosz katonatiszt is részt vett. 91

Next

/
Thumbnails
Contents