Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

Az 1938-as bécsi döntés után, még ugyanebben az évben több helyen is állítottak emlékművet az eső világháború áldozatainak (pl. a Losonchoz közeli Vilkén, vagy a csallóközi Szentmihályfán). A második világháború idején ugyancsak sor került első világháborús emlékművek állítására. A belügyminiszter 1942 áprilisában rendeletet is hozott, amelyben elrendelte az emlékművek állítását és május 31-i dátummal megemlékezések szervezését is. A rendelet sok helyen visszhangra is talált. Az Érsekújvárod megjelenő regionális lapban ezzel kapcsolatban egy felhívás is megjelent:

,,A helybeli Frontharcos Főcsoport a következő beadvánnyal fordult Érsekújvár megyei város képviselőtestületéhez.

Tekintetes Városi Képviselőtestület!

Az Országos Frontharcos Szövetség Érsekújvárt Főcsoportja f. hó 24-én tartott választmányi ülésén egyhangúlag kimondotta, hogy az 1914-1918, valamint a jelenlegi világháborúban elesett hősi bajtársai emlékének megörökítését és egy hősi emlékmű felállítását szükségesnek tartja és utasította a Főcsoport vezetőségét, hogy ebben a kérdésben a legsürgősebben forduljon a Tekintetes Képviselőtestülethez.

Tekintetes Képviselőtestület! Örömmel teszünk eleget a választmány utasításának annál is inkább, mert fájó érzéssel láttuk, miként emelnek a környező falvak örök emléket hazájuk védelmében hősi halált halt fiaiknak, hogy ezáltal áldozatos hazaszeretetre és az elesett hősök megbecsülésére neveljék a késő unokákat is.

Az a nemzet, mely nem becsüli meg hős fiait és a katonai erényeket, halálra van ítélve.

Ma, amikor ez egész világ lángokban áll és e lángtenger közepén Isten kegyelméből a háború borzalmaitól még megkímélve áll Hazánk, de fiaink már vérükkel és életükkel adóznak, a hazafias szellem és a hősi erények megbecsülésének szimbólumaként feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy Érsekújvár megyei város közönsége is megemlékezzen hazájukért életüket áldozó hős fiairól.

Hogy mennyire kívánatos és szükséges ez, általános nemzeti szempontból, semmisem bizonyítja jobban, mint a m. kir. Belügyminiszter Úrnak f. évi április hó 17-én kiadott 28.282-1942. számú körrendeleté, melyben egyenesen és nyomatékosan utasította a vármegyék alispánjait és a törvényhatósági jógii városok polgármestereit, hogy minden erejükkel hassanak oda, hogy ott, ahol még ez meg nem történt volna, a városok és községek anyagi erejükhöz méltó emléket állítsanak a haza védelmében életüket áldozó hős fiaiknak. Ugyancsak elrendelte, hogy> az egész ország területén május hó 31-én megfelelő és méltó keretek közölt kell megemlékezni az 1914-1918. és a jelenlegi világháborúban elesett hős bajtársainkról.

Tudomásunk szerint a város érdemes Polgármestere egyidőben már foglalkoztatta a tekintetes Képviselőtestületet ezen kéréssel és jelenleg »Hősi Emlékmű Alap« elnevezéssel 5.000 pengő van tartalékolva és az 1942. évi költségvetés megfelelő rovatán újabb 3.000 pengő hitel van biztosítva.

Elesett bajtársaink emléke iránti köteles tiszteletből kifolyólag azon hazafias kéréssel fordulok a megyei város Tekintetes Képviselőtestületéhez, hogy a Polgármester Úrhoz benyújtott ezen kérelmünkkel a legközelebbi közgyűlésen érdemileg foglalkozzon és határozza el a Hősi Emlékműnek még ez évbeni felállítá86