Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
sát, vagy legalábbis megrendelését, hogy az emlékmű legkésőbb jövő év májusának utolsó vasárnapján, az elesett hősök emlékünnepén, megfelelő kegyeletes ünnepségek között a megyei város az 1943. évi költségvetésében gondoskodjon. Ugyancsak javasoljuk a határozatban kimondani, hogy a megyei város polgármestere intézkedjék a határozatnak sürgős jóváhagyása iránti felterjesztéséről és a m. kir. Belügyminiszter Úrtól szerezzen előzetes ígéretet arra vonatkozólag, hogy a Hősi Emlékmű Felállítására a város közönsége által előirányzott összeget a megyei város jövő évi költségvetésében meghagyja és a város polgármesterét felhatalmazza, hogy az emlékmű megrendelését a jövő évi költségvetési hitel terhére még a f. évben eszközölhesse. Tekintetes Képviselőtestület! Tudjuk, hogy az emlékmű felállítása, a város közönségének újabb megterhelését fogja jelenteni. Azt is tudjuk azonban, hogy a képviselőtestület ezen elhatározásával a város közönsége régi óhajának fog eleget tenni, mert ha nem is jutott írásban kifejezésre, de a város minden egyes polgára érezte, mintegy állandó lelkifurdalást, hogy elesett hős fiaival szemben fennálló adósságát mai napig nem rendezte. Biztosan tudjuk, a város minden egyes polgára örömmel fogja vállalni ezt a csekély tehertöbbletet, hogy leróhassa el nem múló örök háláját azokkal szemben, akik fegyverrel a kezükben a legdrágább kincsüket áldozták fel a harc mezején hazájukért és örök figyelmeztetésül álljon és hirdesse ez az emlékmű az utódok számára a haza iránti szeretetnek és hűségnek mindannyiunkra háruló szent kötelességét. Ebben a szent hitben és meggyőződésben vagyunk hazafias üdvözlettel, Érsekújváron, 1942, április hó 16-án Jókay János s,k,, a főcsoport alelnöke Rács ka Imre s.k., vezetőtiszt {Érsekújvár és Vidéke 1942. május 2., 4. p.) A második világháború idején az első világháborús emlékművek avatását egyben háborús propagandára is felhasználták. Az ünnepségen elhangzott beszédek ilyen szellemben születtek.6 Rimaszombatban felkerült az 1942-ben felavatott háborús emlékműre Horthy István neve is: „Az örök emlékezetül szánt emlékmű homlokzatára került a mai háborúk nagy hősi halottjának, vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettesének neve is. Hiszen a Hadak-útján bizonyára 0 állott most az élére annak a seregnek is, mely egy negyedévszázaddal ezelőtt a világ négy táján bizonyította be a magyar katona halhatatlanságát... " {Gömör 1942. november 8., 2. p.) Több adattal is rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy az állami szervek az első Csehszlovák Köztársaság idején nagy figyelemmel kísérték, valamint engedélyekhez kötötték a magyarlakta vidékeken az emlékműszenteléseket, illetve az ezeknél rendezett megemlékezé6 Az avatáson elhangzott korabeli beszédek részleteit lásd Az emlékművek felavatása c. fejezetben! 87
