Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
Arra is van példa, hogy az egyes vallási felekezetek külön háborús emlékművet is állítottak egyházközségük áldozatainak. így volt ez például az Érsekújvárhoz közeli Perbetén is. Az itteni reformátusok által állított emlékmű abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az első világháború református áldozatain kívül az izraelitáknak is emléket állított. Komáromban a zsidó áldozatoknak külön első világháborús emlékművet avattak a nagytemplomban, amelyet később a temetőben álló ravatalozóba helyeztek át: „Az itteni zsidóság 45 áldozatának nevét tartalmazza a Berecz Gyula helyi szobrászművész által készített és a nagytemplom előcsarnokában elhelyezett márványtábla. E táblát a templom eladásakor a ravatalozóba helyezték át, ahol 1978-ban szakszerűen felállították. Az első világháború további 41 áldozata a helyi temetőben, egy tömegsírban alussza örök álmát. ’’ (Raab 2000, 28) Ritkaságnak számít az a dobsinai eset, amikor a gömöri településen egyszerre két emlékjelet is avattak, mégpedig egy köztéri emlékművet, valamint az evangélikus templomban az egyházközség háborús áldozatainak emléktábláját. Kutatásaim során más településen ilyen példával eddig nem találkoztam. A dobsinai háborús emlékmű abból a szempontból is figyelmet érdemel, hogy azt az egykori Kossuth-szobor talapzatán helyezték el: „ Leleplezték a dobsinai hősök emlékművét. Vasárnap fényes ünnepség keretében leplezték le a világháborúban elesett dobsinai hősök emlékművét, amelyet a lerombolt Kossuth-szobor épen maradt talapzatán emeltetett Dobsina város társadalma. Az ünnepély reggel az evangélikus templomban kezdődött, ahol az eg\>ház hősi halottainak emléktábláját leplezték le, majd a közönség kivonult a Sétatérre, ahol a hősök emlékművét Krausz Károly hadirokkant avatta föl lelkes beszéd kíséretében... ”. (Gömöri Lapok 1934. december 1., 4. p.) Néhány esetben a háborús emlékmű egy kereszt, vagy pedig azzal kombinált emlékmű (pl. Nyékvárkonyon és Sülyben). Ipolyvarbón a temetőben álló hősök keresztjének költségeihez a helyiek mellett az Amerikában élő elszármazottak is hozzájárultak. Ennek a keresztnek gazdag története van: ,,A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Az alábbi latin nyelvű dedikáció olvasható rajta: »In memoriam heronum bellis mundis 1914—1918 et 1938-1945 - Occubitorium erexit pietas fidelium anno 1974.« Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varból magyarok 900 koronás hozzájárulásával 1915- ben egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia Janka 1848 III. 26-án tett keresztalapítványából emeltek. ” (Csáky 2007) Arra is van példa (pl. a Komáromhoz közeli ímelyen), hogy már meglévő szakrális kisemlékre, egy Mária-képoszlopra helyezték el az első világháborúban elesett katonák név82
