Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Könyvismertetések, annotációk
úthálózat fontosságát a zarándoklatok szempontjából) a középkori és újkori európai búcsújárások történetileg is változó célpontjait mutatja be. Ezt követően magukat a búcsújárókat, zarándokokat, majd a zarándolatok motivációt, kiváltó okait veszi számba. A búcsújárásra történő előkészületeknek is külön fejezetet szentel, majd az utat, annak nehézségeit, veszélyeit ecseteli, olyan ézékletességgel, mintha maga is részese lett volna a korabeli zarándoklatoknak. A búcsújáró helyek elszállásolási lehetőségeiről szól a következőkben, amit a búcsújárás célpontjaként megjelölhető kegyképnél való cselekmények, viselkedés leírása követ. A kötetet egy összegző, kitekintő fejezet zárja, illetve függelékként az olvasó segítségére vannak még kronológiai táblázatok, jegyzetek és irodalom, továbbá névmutató. A kiadványt csaknem félszáz illusztráció teszi teljessé. A búcsújárások, zarándoklatok néprajzának, kultúrtörténetének könyvtárnyi a német irodalma. Ezek nagyobbik része azonban vallási néprajzi, vallástörténeti, liturgiatörténeti stb. szempontból foglalkozik tárgyával. Ohler a zarándoklat mint utazás aspektusából közelít hozzá, s már ezért gondolatébresztő. A búcsújárások (elsődlegesen!) vallási tartalmuk mellett utazások, mai szóval kirándulások voltak. Résztvevői világot láttak, más tájakat, más embereket (szokásokat, kultúrákat) ismertek meg. Ily módon a problematika, illetve maga a szóbanforgó könyv a népi kultúra alakulása iránt általában édeklődők számára is fontos és tanulságos lehet. Sándor Anna: A Nyitra-vidéki mag)>ar nyelvjárások atlasza. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó 2004, 359. p., 228 térkép. Szlovák és francia összefoglalással. /Mercurius Könyvek/ ISBN 80-7149-644-8 L. Juhász Ilona Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően és gondos előkészítés eredményeként megszületett az első szlovákiai magyar nyelvatlasz, a Nyitra-vidék nyelvjárásait bemutató kötet. A szerző maga is a kutatott területen született (Csitáron) és máig is ott él (Kolonban). Ez a tény nagyon sok szempontból jelenthetett előnyt számára, hiszen a közösség egyik tagjaként számos olyan információ birtokában volt, amelynek feltárására egy „kívülről jött” kutatónak nem kis időt kellett volna szánnia. Sándor Anna „bennszülött mivolta” külön garanciát jelent az atlaszban szereplő adatok hitelességére is. A szerző bevezetőjében (ez szlovák és francia nyelven is olvasható) elmondja, a praktikus okokon túl (itt született és máig ebben a közegben él) miért esett választása éppen erre a vidékre. Különösen a perem- és a szórványhelyzetben élő magyar nyelvjárást fenyegeti a kihalás veszélye. Véleménye szerint ezt a folyamatot nem csupán a rohamos asszimiláció sietteti, hanem nagy szerepet játszik ebben a nyelvjárások negatív megítélése, lenézése is. A legnagyobb mértékű a palóc nyelvjárás térvesztése. Tudománytörténeti szempontok is vezérelték Sándor Annát, hiszen a Nyitra-vidéki nyelvjárások adatainak nyelvföldrajzi módszerrel történő feldolgozását már többször is elkezdték. Sajnos, a megkezdett munka valamilyen objektív, de sokszor szubjektív okok miatt mindig befejezetlen maradt. A XX. század negyvenes éveiben a tragikus sorsú nyelvtudós Arany A. László (a szerző e mostani kötetet az ő emlékének ajánlja) folytatott ígéretesnek tűnő kutatásokat, de sajnos befejezni már nem tudta. A nyelvjárásgyűjtés adatai 26 Nyitra-vidéki településről származnak (Alsóbodok, Alsócsitár, Barslédec, Bábindal, Berencs, Béd, Csiffár, Felsőaha, Felsőkirályi, Gímes, Kalász, 255
