Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Könyvismertetések, annotációk
ha nem a — kulcsszemélyiség, Sárkány Mihály” — írja egy helyen Vargyas Gábor. Ezt a szellemiséget tükrözi a két születésnapi kötet is (az elsőben 26, a másodikban pedig 22 szerző írást találjuk), hiszen több tudományszak és irányzat képviselőinek írásai is helyet kaptak benne, s talán ez sem véletlen, hogy éppen Chris Hann: Két tudományág összemosódása? Néprajz és szociálantropológia a szocialista és posztszocialista időszakokban c. tanulmánya nyitja a sort. Mindkét kötet két-két tanulmányblokkból áll. Az elsőben (Horizontok) elméleti módszertani, valamint tudománytörténeti kérdésekkel foglalkozó írások, a másikban pedig (Itthon és most) elsősorban esettanulmányok olvashatók. A második kötetben Itthon: más szemmel c. blokk szerzői a Magyarországon élő kisebbségek, illetve vallási csoportok kultúrájának egy-egy területére adnak betekintést. Ahogy arra már a cím is utal - Európán kívül -, a második tanulmányblokkban szereplő írások témája az Európán kívüli népek. A 60 éves kutató bibliográfiáját (1966-2003) Angyal Katalin állította össze. BotÍk, Ján: Vyšná - Nižná Boca. Vlastivedná monografia. Bratislava: Lúč - Občianske združenie Ramža - Slovenské národné múzeum Bratislava - Filozofická fakulta UKF Nitra, 2004, 200 p., ill. ISBN 80-7114-456-8 Liszka József Első ránézésre egy klasszikus (értsd: hagyományos) néprajzi monográfiának tűnik Ján Botík gyönyörű kivitelezésű könyve. Aztán, ahogy az olvasó egyre inkább megmerítkezik a szlovák néprajz, furcsa kimondani, de bizony immár nagy öregje (!) veretes soraiban, s a rendkívül gazdag illusztrációs anyagban, látja be, hogy mondható ugyan a kötetet klasszikus monográfiának, de csak modern értelemben. Ján Botík feladta a leckét, hogy milyennek kellene lennie egy modern néprajzi falumonográfiának! Mondhatjuk, könnyű dolga volt, hiszen a két Boca évtizedek óta szinte második otthona, az év egy részét ott tölti, ismerheti alaposan. S aki eleddig azt hitte, hogy csak pihenni jár oda, hát nagyot tévedett. A kötet érdemi részét a térség természeti képének a bemutatása nyitja (Ján Kautman, Hana Kautmanová, Daniel Ozdín és Milan Tréger munkája), majd egy településtörténeti áttekintés következik. Ezt követően kerül sor a tradicionális kultúra és életmód taglalására, kezdve a település karakterisztikus foglalkozásával, a bányászattal, s az állattartáson és táplálkozáson át egészen a kalendáris szokások és népköltészeti alkotások számbavételével bezárólag. Külön fejezet szól a bocaiak nyelvéről, valamint az etnikai viszonyokról és etnokulturális összefüggésekről. Az egyház és iskola szintén külön fejezetet kapott ugyanúgy, mint az egyesületi élet bemutatása. Ján Botík a két Bocáról elszármazott híres (történeti) családokat, embereket is bemutatja. Az utolsó, izgalmas fejezet a falvak mai mindennapjait taglalja, Az állattartástól a hétvégi házakig és turizmusig címen. Különösen érdekfeszítő része ez a könyvnek, hiszen egy olyan modellt rajzol meg, ami talán más, ma még halódó települések számára is mintát szolgáltathatna. A két falu lakóinak eredendő foglalkozása a (német telepes specialisták segedelmével meghonosított) bányászat volt. Ez az életmód visszatükröződik a későbbi, a 20. század folyamán megragadható népi kultúrában is. Hogy mást ne mondjak, a paraszti háztartásokba bekerült vaskosarak (helyi terminológiával: bruotvan) egyértelmű bányászelőképre mutatnak, s a Kárpát-medence más, bányászattal foglalkozó térségeiből is ismertek. A bányász települések szöveges folklórjának és hitvilágának jellegzetes alakja, a permonyík (bányamanó) alakja itt is adatolható. A bányászható nyersanyag kifogyásával a bocaiak is elsősorban az állattartásból és az erdőből kellett, hogy megéljenek. A sanyarú természeti viszonyok, továbbá az 1930-as évek238
