Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Közlemények - Graf, Roland: Egy Volvo Snato-ábrázolás, mint határbéli kisemlék
Acta Ethnologica Danubiana 8-9 (2007), Komárom-Komárno Egy Volto Santo-ábrázolás, mint határbéli kisemlék Roland Graf Bajorország legészakibb szeglete egy igazi különlegességet rejteget a kisemlékkutatás számára. Magasan Wallenfells fölött, a régi, Marienweiherbe vezető' zarándokút mellett a vándor nem messze Haid előtt egy különleges, jelentőségében a regionális határokat átlépő út menti keresztre talál. A szemlélődő az erdő sűrűjében egy, csaknem életnagyságú, fából faragott Volto Santo-ábrázolásra lehet figyelmes. Krisztust itt, mint Megváltó-királyt (Salvator) látjuk, s nem mint a szenvedőt, annak ellenére, hogy kezeit és lábait itt is keresztszögek fúrják át. Fenségesen és egyszersmind védőleg tárja szét kezeit. Hosszú, kötélövvel egybentartott köntöse kék alapon aranyló csillagokkal van teleszórva. Fején arany korona (1. kép). A helyi népnyelv ezt a kisemléket „Isteni segítségnek” („Göttlich Hilf’) mondja. Alapítója Josef Müller volt, Wallenfels-ből. A hagyomány szerint egy szerencsétlenül járt családtagja emlékére állíttatta a keresztet (Graf 1979). A Num melletti „Isteni segítség”, méreteit tekintve jóval szerényebb. Alig egy kilométerre a település szélétől egy, fémoszlopra erősített kis képszekrényben található a Volto Santo harminc centiméter magas, megkoronázott faszobra. A színes festés már újabbkori. Krisztus köntöse, és a képszekrény kerete is zöld, noha a ruházat eredeti színe - a kopásnyomok alapján — minden valószínűleg szerint kék volt. A köntöst egybentartó kötő, valamint a köntös alsó szegélye, illetve a ruha ujjainak végződése barna. A sötét keresztvégződések, a kereszt mögötti aranyozott sugárnyalábok, valamint a Krisztus feje fölött látható szív kontrasztosan hatnak a világos keresztfához viszonyítva, s valószínűleg eredetileg egy régebbi kereszt tartozékai lehettek (2. kép). Ezt a kisemléket is nagy szeretettel gondozzák. Agnes Hader állítja hogy az idős emberek, még ma is, a kereszt előtt elhaladtukban egy rövid imát mondanak: „Isteni segítség maradj velünk mindörökké!" A férfiak rövid időre megemelik eközben kalapjukat. Az állíttatás okairól és körülményeiről a szájhagyomány azt tartja, hogy itt, a meredek mezei úton több legény részvételével verekedés tört ki. Kocsmából jövet kaptak hajba valamilye szerelmi ügy miatt, miközben súlyos sebesülésekre került sor. Mindez 1889 körül történhetett. A Volto Santo-ábrázolások, mint szabadtéri kisemlékek rendkívül ritkák a német nyelvterületen. Ezzel szemben templomokban és kápolnákban az ilyen ábrázolások, mint az oltárok részei, mint falfestmények, illetve egyéb festmények gyakrabban fordulnak elő. Mindaközben feltűnő a Bambergi Püspökség körzetében való gyakoribb felbukkanásuk. Többek között Bamberg, Memmelsdorf, Straßgiech, Frensdorf, Waischenfeld, Zell, Seußling, Sachsendorf, Unterneuses templomaiban és kápolnáiban is találkozunk vele, de felbukkan Scheßlitz, Forchheim és Kronach kegyhelyein is (Ritz 1933). Bamberg körze225
