Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - Schriefer, Andreas: Szlovákok, németek és magyarok - Vita és kiegyezés a forradalom korában. Egy pillantás a Pressburger Zeitungra és mellékletére

birodalmat alapítson, melynek élén egy északi fejedelem állna, aki ostorral kormányozna. Ha hazánkat, vagy akár fél Európát elárasztja ez a vad horda, (...) ha az ázsiai vandalizmus az európai kultúrát és szellemiséget lábbal fogja tiporni, és ennek folytán az iszonyat rettenetes átka fogja Európát gyötörni; és ha ezek után nem hagy titeket nyugodni a gondolat, hogy mindezt ti támogattátok, sőt ti idéztétek elő: nem tölti-e majd el szíveteket jeges iszonyat és kínzó lelkiismeret-furdalás?” Az ország népében viszont még él a vágy, hogy megvédje szabadságát, írja a cikk: „A Magyar, a német és a józan szláv szorosan összefogtak, és készek arra, hogy szabadságban éljenek, és hogy inkább a halált választják, mint a rabigát, vagy hogy ó'ket ostorozó, idegen úr előtt görnyedjenek meg.” Mindez csak egy intésébe kerülne a minisztériumnak, véli a cikk szerzője.

Mint 1848-ban sok helyütt, a fenti cikkben is közös ellenséggel szembeni összefogást sürgetik, és hangot kap az új magyar kormányzat támogatása is. Ennek ellenére az 1848- as év alatt egyre több különbség mutatkozik a magyar kormányzat politikája, valamint az újság programja között, amely az egyes nemzetiségek szabad kibontakozási lehetőségét tartotta szem előtt. Ezzel kapcsolatban a következő cikk jelent meg 1848. szeptember 7- én, tehát nyolc nappal a Kossuth vezette Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása előtt. Ebben, a lapnak az állammal szembeni pozíciójának kapcsán, észrevehető, hogy a lap kívánsága és a valóság közt széles szakadék tátongott, és a nemzetiségek problémái a következő években soron kívül lettek helyezve. E cikkben viszont mégis megtaláljuk a lapnak a nemzetiségek együttélésének módjáról kialakított nézetének igen meggyőző hangú összefoglalását. Az Egy szabad és becsületes óhaj az első magyar minisztériumhoz címen megjelent írás egy kérelemmel állt a minisztérium elé, melyben azt kívánta, hogy az tájékoztassa a népet a rá leselkedő veszélyekről: „Mindenekelőtt azért könyörgünk, hogy állapítsák meg a szülőföld szó pontos jelentését, a lehető legnagyobb eréllyel. Határozzák meg tehát nyíltan, mire kell és szabad gondolnunk, amikor azt a szót halljuk, hogy Magyarország. Mit értsünk ezen fogalom alatt? Egy országot, amely eleve a magyar nemzet dominanciájára van elrendelve? Vagy egy olyan államot, amelyben magyarok, szlávok és németek szabadon és boldogan élhetnek, nem nemzeti identitásukban korlátokat nem ismerve? Ezen kérdés megválaszolásától függ az önálló és független Magyarország megmenekülése vagy bukása. Amennyiben Magyarország alatt a területet és lakosaikat értik, egy emberként állunk ki önök mellett. Ha viszont önök szerint Magyarország azonos a görcsös, merev, feltétlen magyarsággal, nos ebben az esetben hiába fogjátok kérni a szlávokat és németeket, szükség esetén nem fognak fegyvert Magyarországért, csak könnyeket hullatnak majd ezen irtózatos elvakultság miatt. Nem kívánjuk azt, hogy a magyar nyelv szűnjön meg az országgyűlés valamint a diplomácia nyelvének lenni, mint ahogyan az, mindenesetre elvárjuk, hogy szép hazánkban egy népnek sem kellene feladnia anyanyelvét, értékeit és szellemiségét. Amennyiben a nemzetiségek beolvadása természetes folyamaton alapul majd, ám legyen, senki sem kerülheti el sorsát. Viszont az erőszaknak, mely a nemzeti önérzet, továbbá a legnagyobb kincs, az anyanyelv elnyomására törekszik, és a nemzetiségekre szégyenteljes múltat ró, nos ennek az erőszaknak mindenképpen ellen kell állnunk, és belsőnkben egyértelműen ki kell, hogy jelentsük, hogy nincs az a kincs, amiért egy nemzet öntudatát egy másik, idegen nép számára feláldozhassa. (...) Még van idő, még nem veszett el a remény, még valóra válhat a magyar, a német és a szláv nép egységre lépése. De csakis akkor, ha Önök megmondják a népnek, mit jelentsen számára a szülőföld fogalma. Isten adjon Önöknek erőt és bölcsességet e feladathoz.”

A lapban a németség, többek között a pozsonyi német lakosságnak Ausztriához való viszonyulásának kérdése is teret kapott. A lap szerint a pozsonyi polgár e konfliktusban

180