Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

3. Szaval Bikki János V. o. elemi isk. tanuló.

4. A hősi halottak névsorát felolvassa Márkus László. "

(Gömör 1939. június 11., 1. p.)

Három év elteltével, 1942-ben már Rimaszombatban is felavatták a Hősök Emlékművét a következő, az előzőhöz viszonyítva sokkal gazdagabb program szerint, amelynek egyes pontjai állandó részét képezték a mai Dél-Szlovákia visszacsatolt magyar falvaiban megvalósult emlékműavatásoknak is ebben az időszakban:

..Rimaszombat felszabadulásának emléknapján, 1942. november 10-én, kedden zászlódíszbe öltözik a város és vasárnapi munkaszünetet tart. Délelőtt 9 órakor a keresztény felekezetek templomaiban ünnepi istentiszteletek lesznek...

...Fél 12 órakor kezdődik a Horthy Miklós-téren a Hősök Emlékművének leleplezési ünnepélye a következő műsorral:

1. Magyar Hiszekegy. Előadja a levente- és cserkészénekkar...

2. A keresztény egyházak lelkészei megáldják az emlékművet

3. Alkalmi költemény, szavalja a szerzője: Kun György.

4. Ünnepi felavató beszéd. Tartja: vitéz kövecsesi Lukács Béla m. kir. Titkos tanácsos, tárcanélküli miniszter, Rimaszombat díszpolgára.

5. Himnusz. Előadja a Rimaszombati Dalegylet...

6. A Hősök Emlékmű-Bizottsága nevében Sichert Károly elnök átadja az emlékművet Rimaszombat megyei város polgármesterének.

7. Éva László polgármester az emlékművet átveszi.

8. A Hősök Emlékművének megkoszorúzása.

9. Szózat. Előadja a Rimaszombati Magyar Dalegylet. ”

(Gömör 1942. november 8., 2. p.)

A második világháborút követően megvalósult emlékműavatásoknak egészen más ideológiai követelményeknek kellett megfelelniük. A magyar katonák hősiességéről már szó sem lehetett, csak áldozatokról beszéltek, s ha a helyiek között voltak ellenállók vagy partizánok, akkor az ő szerepüket emelték ki, valamint a hős felszabadító Szovjet Hadsereg, a hős szovjet katonák említése volt a program fő pontja. Az emlékműavatásokon már nem a cserkészek, hanem az úttörők vagy a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai szavaltak a szocialista ideológiai követelményeknek megfelelő alkalmi verset. Az emlékműavatásokon 1968 után gyakran részt vettek a szovjet hadsereg „ideiglenesen Csehszlovákiában állomásozó” tisztjei, valamint az egykori partizánok is.

Több városban, s néhány faluban is azoknál a második világháborús emlékműveknél tették le az esküt a szikrák az úttörők, de a gyakran a SZISZ-tagok is, amelyeket 1945 után állítottak a felszabadító szovjet hadsereg, vagy pedig az ellenállók, partizánok emlékére.25 Később, 1975-ben első alkalommal a szocialista hazának tett hűségesküt is ott mondták el a kilencedik osztályt elvégzett diákok.’u Arra is volt példa, hogy a középiskolák és gimnáziumok diákjai ballagásuk napján virágot helyeztek el ezeknél az emlékműveknél (Rozsnyón például Tóth József, helyi kommunista mártír emlékművéhez tették a csokrokat). 29 30

29 A szikrák magyarországi megfelelői a kisdobosok, a SZISZ, azaz a Szocialista Ifjúsági Szövetségé pedig a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ tagjai voltak.

30 A hatalom lényekében a konfirmálás és a bérmálást akarta ezzel a rítussal ellensúlyozni, illetve helyettesíteni.

105