Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

A Pozsony környéki települések több iskolájának szikrái és úttörői a pozsonyi Slavínon, a szovjet felszabadítók emlékére állított monumentális emlékmű mellett tették le az esküt. A szlovákiai magyar napilap (akkoriban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottáságának a hivatalos lapja), az Új Szó 1972-ben megjelent egyik vasárnapi száma fényképet is mellékelve tudósított egy ilyen eseményről:

„ Újabban egyre több pionírszervezet rendezi a pioníravatást a szovjet hősök bratislavai emlékművénél, hogy az esemény a pajtások számára még ünnepélyesebb és emlékezetesebb legyen. Felvételünkön a Veľký Biel-i (Magyarbél) pionírok láthatók. ”

( Vasárnapi Új Szó 1972/21, 18. p.)

Az 1989 utáni időszakból rendelkezünk arra vonatkozó adattal, hogy a Komáromhoz közeli Marcelházán a háború áldozatainak emlékére állított emlékoszlop (kopjafa) mellett tették le az esküt a helyi cserkészcsapat tagjai:

,,A marcelházi temetőben lévő kopjafánál pedig letette fogadalmát a 35. számú cserkészcsapat - ők természetesen marcelháziak. Hivatalos nevük Baranyay János Cserkészcsapat. Ezt megelőzően hosszúi sorban kígyóztak a »tett« színhelyére az egyenruhás fiatalok (...) Itt azután fogadalomtétel, zászlóáldás, zászlószentelés (pap és lelkész által), nemzeti imádság és himnusztöredék, meg számomra kissé édeskés (cserkész?) dal...”

CHét 1993/43, 10. p.)

Az 1989-es rendszerváltást követően ismét megváltozott az emlékműavatás rítusa és szellemisége. Fontos megemlítenünk, hogy 1989 után az egyházak képviselői is kiemelt szerepet játszanak az emlékműavatásokon, általában ők avatják, illetve szentelik fel az emlékműveket, s gyakran része a programnak a mise vagy az istentisztelet, a többfelekezetű településeken az ökumenikus istentiszteletek, s már arra is volt példa, hogy a zsidó egyház képviselői is tartottak beszédet (pl. a csallóközi Nemesócsán):

,,Az emlékművet s református, a római katolikus és az izraelita hitközség szertartásai szerint szentelték, ill. áldották meg”.

(Csallóköz 1994/47. sz., 2. p.)

A Duna melletti Ebeden 2001-ben szentmisével vette kezdetét az első és a második világháború áldozatainak emelt emlékművek felszentelési ünnepsége:

„ ...Május 8-án az ebediek azért gyűltek össze, hogy szentmisében imádkozzanak az első és a második világháború áldozataiért. A szentmise Jocelebránsa Beer Miklós esztergom-budapesti segédpüspök volt, aki Burián László helyi esperes plébánossal együtt mutatta be a szentmisét. Beszédében megosztotta saját fájdalmát is az emlékezökkel, elmondta: az ö édesapja sem tért vissza a háborúból. A szentmise után került sor a párkányi Németh László által gránitból ké106