Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

metek oldalán belépett a második világháborúba, az emlékmüavatásokat háborús propa­ganda céljaira is felhasználták, így a szónokon gyakran hangsúlyozták a hősiesség fontos­ságát, s azt, hogy a hazáért harcolni és esetleg meghalni nem hiábavalóság, sőt köteles­ség. Az ekkor zajlott avatások kimondottan hazafias jellegűek voltak és sohasem hiány­zott a himnusz, de Szózat, vagy a Hiszekegy is gyakran elhangzott. Az avatásokon egy­aránt szerepet kaptak leventék, és a frontharcosok, s nagyon gyakran követte az eseményt gazdag díszebéd is.28 ,,A lepel lehullása után Árulód közkedvelt főjegyzője gondolatgazdag beszédében a következőket mondotta: Idézem az elesett hősök szellemét. A muskátlis ablakú kis házakban itt talál­játok özvegyeiteket, árváitokat, akiket 28 év előtt, virággal, katonasapkátokon 1914-ben otthon hagytatok. Vérzivataros csatákban a legdrágábbat: az Eletet ál­doztátok fel a Haza oltárára. Hősi példátok utat mutatott nekünk! Ezen ünnepé­lyes pillanatban megfogadjuk, hogy mi is küzdeni és élni akarunk a Hazáért. Ha kell, követni fogunk titeket a vértanúságban. Ez a község hősöket nevelt és a sok­­gyermekes anyákban vezet: ennek joga van egy szebb, gazdagabb élethez! A leleplezett emlékmű talapzatára az első koszorút a könnyesszemű hadiöz­vegyek tették le. A hadiárvák nevében Vigh Etelka helyezte el koszorúját. Vitéz Szőke Lajos az andódi tűzharcosok, Bresztyánszky Anna a leventelányok és vitéz Kiss Gyula Andód község nevében helyezték el koszorúikat. .. A koszorúk elhe­lyezése után a tűzharcosok, a leventék és leventelányok díszlépésben tisztelegve vonultak el a leleplezett szép emlékmű előtt. A lélekemelő ünnepség után a jelenlévők az elemi iskola együk termébe vo­nultak. Itt az andódi gazdák kitűnő zamatú csirkepaprikással vendégelték meg a meghívottakat. Az ebédet magyarruhás leventelányok szolgálták fel. Az ebéd alatt számos felköszöntő hangzott el..." (Érsekújvár és Vidéke 1942. szeptember 12., 3. p.) Rimaszombatban 1939-ben még nem őrizte az első világháború áldozatainak emlékét sem emléktábla, sem pedig emlékmű, így a Hősök emlékünnepe c. rendezvényen a közteme­tőben, a háborús áldozatok sírjainál tartották meg az ünnepséget. Az 1939. június 4-én tar­tott rendezvény a következőképpen zajlott: ,.A hatóságok, hivatalok és egyesületek testületileg - az utóbbiak zászlóik alatt - a tanuló ifjúság tanítóik-tanáraik vezetése mellett - gyülekeznek a Horthy Miklós téren délután fél három órakor. Ugyanott helyezkednek el a hadirokkantak, front­harcosok, a katonaság, s a nagyközönség is. A frontharcosok a ,, Polgári Olva­sókör -bői indulnak a Horthy Miklós térre. 3 órakor felvonulás hármassorban a temetőben lévő hősi halottak sírkertjéhez, ahol 1. a Rimaszombati Magyar Dalegylet idb. Halász József vezetése mellett énekli a ,,Hiszekegyet". 2. Emlékbeszédet mond dr. Gabonás János. 28 Lásd az Érsekújvár melletti Tardoskeddcn 1941-ben zajlott emlckműavatásról szóló újságcikket a melléklet­ben! 104

Next

/
Thumbnails
Contents