Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
pasztalataim, észrevételeim megfogalmazását ebben a fejezetben. Ahol szükségét éreztem, szó szerint is idézek a szövegből. Adatközlőim a helyi roma civil szervezetek vezető képviselői illetve helyi roma fiatalok voltak. A tornaijai romák magukat és egymást cigánynak nevezik („Mink cigányok vágyónk!’’), de kiemelik, hogy túlnyomó többségük magyarnak vallja magát. (., Tornaiján az egész romaságot egy zsákba tnclod tenni avval, hogy magyar!") A roma szervezetek vezetői szerint ezzel az állapottal a város vezetése, de még az állam is gyakran visszaél, ugyanis ha támogatás igénylése alkalmával számarányukra hivatkoznak, akkor a városházán és az állami hivatalokban gyakran a statisztikai számadatokkal cáfolják meg állításukat. („Ha nincs roma, nincs romakérdés. ’’) Véleményük szerint csak azért ennyien vallják magukat romának, mert magyarul beszélnek, a magyar nyelvet ismerik, illetve „mert tudatlanok. " A nyelv az, amiért elsősorban magyarnak tekintik magukat. („Általában magyarnak vallják magokat, mert az iskolába is azt a nyelvet tanultuk, nekünk ez az anyanyelvűnk, magyarok vágyónk. ") Tornaiján magyar cigányokat és oláh cigányokat különböztetnek meg: Itt nincsenek kasztok. Egypcn: hogy fent hordja az orrát, hogy több pénzhez jutott, vagy valami... Hogv egy cseppet több rajta az arany, az eg)' idő múlva leesik t ála és ott van. ahol a többiek. A magyar cigány, véleményük szerint egyedül az oláh cigánytól fél, mert ők mások, mint a magyar cigányok: Más a kultúrájuk. Hangosabbak, lopnak, másképp élitek, mint mink. De ők se szerelnek minket! Mert tik ti magyar cigányt lenézik. Hát. te csuk szegény magyar cigány vagy! Mert tik többnyire gazdagok. Ők nagyobbra veszik magukat, mint mink. Tornaiján két embert kivéve már nem laknak oláh cigányok, és mára már ők is beilleszkedtek a magyar cigányok közé. A nem romákat a cigányok parasztoknak nevezik. („Olyankor nincsen szlovák vagy magyar, olyankor parasztok vannak. ’’) Tisztában vannak a paraszt kifejezés jelentésével („Máma már nincsenek parasztok, a paraszt az, aki a fődet műveli. "). de azért így mondják. Tisztában vannak azzal is. hogy őket a nem romák cigányoknak, néha romáknak nevezik. A „cigány” megnevezést cigányoktól elfogadják, ha parasztok nevezik őket így, azt egyre gyakrabban tartják sértőnek. Önmagukra mint tagolt közösségre és nem mint egységes csoportra tekintenek. Vannak családok és egyének, akiket a romák is megvetnek. Véleményük szerint a cigány fiatalok ugyanazt az értékrendet követik, mint az idősebbek, ebben a rendszerváltás nem hozott változást. Ugyanakkor felróják a fiataloknak - cigányoknak ugyanúgy, mint a parasztoknak - a munkához való negatív hozzáállást: A szórakozás má máma az első ítélvén van. Mindenkinél Mert máma mit nem ismerik a fiatalok a munkát, csuk a szórakozást. Itten a munkáról nem lehel beszélni! A tizenévesek, huszonévesek, huszonöt-harminc..., ezekné nem lehet a munkám beszélni, mert nem tudják, mi az a munka! Ezek csak a podporát... /segélyt/Nem is tudnak talán más kifejezést, csak a podporát, oszt kész' A romák a helyi lakosságot - cigányt, parasztot egyaránt - több kategóriába is besorolják. Számon tartják, hogy kik a helybeliek és kik a jött-mentek. Az őslakosokkal, úgy vélik, nagyon jó a kapcsolatuk. Velük jártak együtt iskolába, együtt nőttek fel: 72
