Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
A cigány liiáha mocskos vagy rongyos, akkor is leáll vele beszélgetni, nem lesz benne különbséget. legalábbis láthatólag. Véleményük szerint egy helybelinek lényegesen könnyebb a helyzete a beilleszkedés terén, mint egy idegennek, ugyanakkor úgy vélik, hogy a jött-ment parasztnak jobbak a lehetőségei, mint a helybeli cigánynak: En itt születtem Tornaiján. De viszont én Szárnyába laktam. Ugye. építkeztek a szüleim, ott lakniuk, utána élt is építkeztem. De amikor éli ide bejöttem, engemel mát nem lornaljinak néznek'. Engem szálnyinak néznek! És engemel nem is akarnak elfogadni Tornaiján a romák engemel. mert ugye. azt mondják, hogy te szálnyi vagy. le mit keresel itt?! Szerintük a cigányok és a parasztok egyaránt megszólják azt a beköltözöttet, aki nem a helyi értékrend és viselkedési normák szerint él. Véleményük szerint ha egy magyar vagy szlovák költözik a városba, az nem szúr annyira szemet a parasztoknak, de ha cigány, akkor azt máris mindenki észreveszi. Úgy vélik, hogy ez az összes cigányra érvényes, azokra is, akik konszolidált életet élnek. („Nem akarják elfogadni, rámutogatnak, most gyött ide. ez mit csinál?”) Számon tartják, hogy az egyén melyik család tagja: Hogy kinek a fia. ugye. mert akkor ezt ágy kezelik, hogy mert hu ismerték, ha még él az apjuk. az anyjuk, hogy éik hogy viselkedtek, hogy ők hogy éltek, akkor a gyerekei is ágy tartják, hogy no. ez rendes gyerek lehel, mert az apja is rendes vöt. Elmondható tehát, hogy a cigány közösségbe az egyének a családon (szüleiken) keresztül tagolódnak be. Azt is rokonnak tartják, akiről már nem tudják, hogy pontosan miről, kiről rokon. Akivel együtt nőnek fel, azt természetesen közelebb érzik magukhoz. Ha az összetartozás érzése a hétköznapokon nem is, de bajban felértékelődik: A temetés az má más dolog! Ha nem beszélnek együtt tíz évig. majd haragba vannak, de ha viszont má ilyen baj van. akkor má nincs harag, mennek, oszt összeszedik a pénzt. Annak, akinek halottja van. annak összeszedik, kinek mennyije van. oszt oiladják annak. Ilyenkor má nagyobb mértékbe kiterjed a figyelem. Nálunk van egy olyan szokás, hogy mink virrasztót tartunk. Nálunk nagyobb a szélnézés, mert mink két napig virrasztónk. Mink összejövünk két-háromszázan is a virrasztóban. Itt hiába vagyunk kétezer lakos roma. ebből /elnyűtt ezernyócszáz vagy ezerhétszáz, akire lehetne számítani ilyen helyzetbe. Csak háromszázan vagyunk mink abba a virrasztóba, akik így összejövünk. az is a család, vagy a családhoz hozzávalók. Má lássák azt a társaságot és azon a társaságon belül kialakul egy olyan dolog, hogy ez vöt nekem, akkor én is megyek neki. tulajdonképpen a fehéreknél ez nincsen. Oszt akkor nincs meg az a szélnézés, hogy nem látunk közéje bele. hogy ki kinek a micsodája. így mink meg má egymás között lássuk, hogy aki má nem is ismeri azt a más családot, de legyönnek a gyerekek, oszt olt vannak bizonyos óráig, lássa. Inigv kik azok. Igv ö már tudomást szerez arról, hogy majd hogyha én félnvövök, akkor majd ö vót a bácsikámnak. akkor majd illenek éli is. Ez nem veszik ki belőlük, ez a dolog. Megkülönböztetik a lakosságot továbbá az szerint, hogy rendes-e vagy nem. A szegénység a romák között adatközlőim szerint nem volna probléma, mert manapság gazdagok nincsenek. A tornaijai cigányok túlnyomó többsége szerintük szociális segélyből él, s itt már nem lehet gazdagságról beszélni. Abban van a különbség, hogy van mocskos cigány is, meg tiszta is: 73
