Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
arányban vannak azok, akik csak akkor adnának nekik segélyt, ha dolgoznak. A megkérdezettek 9,1%-a nem tud megoldást javasolni. 13. Az utolsó kérdéscsoport és a rájuk adott válaszok a következek: Ön Tornaiján találkozott már ... Összegezve a válaszokat elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek többsége szerint problémát okoz a romák jelenléte, ám szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a „roma problémát”, ami mindenkit érint, orvosolni kell. A kérdéssel kapcsolatban a szociális gondok és a romákkal kapcsolatos negatív tapasztalatok, valamint a romák negatív tulajdonságai jutnak eszükbe. Véleményük szerint a romák problémáit főleg maguknak a romáknak kellene megoldaniuk a roma értelmiség és a roma politikai pártok bevonásával. Ugyancsak szükséges lenne állami és külföldi segítségre, valamint a roma civil szervezetek közreműködésére is. A felmérés azt mutatja, hogy a roma gyerekek iskoláztatásán változtatni kell - önálló iskola, önálló osztályok -, de erős az a vélemény is, miszerint ez a kérdés már megoldott. A nem cigányok a cigányoknak több negatív mint pozitív tulajdonságát sorolták fel. A felsorolt negatív tulajdonságok semmiben sem különböznek a romákról általában kialakult sztereotípiáktól (Lampl 2000, 31), néhány esetben a válaszokból azonban kiolvasható a tapasztalaton alapuló véleményalkotás is. A pozitívumok közül kiemelkedik az összetartás, a családhoz és a hagyományokhoz való ragaszkodás. A romákhoz a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesen viszonyul, ellenben a bőrfejüekkel, akik a megkérdezettek számára inkább vagy nagyon ellenszenvesek, pedig Tornaiján nincsenek bőrfejűek, és eddig itt még nem is fordult elő támadás bőrfejűek részéről. A civil szervezetek iránti közöny valószínűleg abból fakad, hogy ezek a szervezetek nem tudják kellőképpen prezentálni tevékenységüket. A negatív cigánykép kialakításában nyilván jelentős helyet foglalnak el a velük kapcsolatos negatív élmények. A megkérdezettek többsége a romák munkanélküliségét, rossz lakáshelyzetét és szociális gondjait ugyanúgy oldaná meg, mint a nem romák hasonlójellegű problémáit. Ez számomra annyit jelent, hogy a lakosság véleménye szerint a szociális - gazdasági problémák ugyanúgy sújtják a nem cigány lakosságot is, a probléma nem kapcsolható etnikumhoz. Nagyon fontos jelzés, hogy a megkérdezettek többségét - saját bevallásuk szerint - már érték rasszista jellegű (az adatközlők által annak vélt, nem általam minősített!) fizikai vagy verbális támadások romák részéről, míg fordított helyzettel csak elszórtan találkoztak*. És mit mondanak a romák? Munkám során cigány adatközlőkkel interjúkat készítettem, az általuk elmondottakat az alábbi fejezetben foglaltam össze. A szövegben igyekeztem a magnetofonra rögzített szavakat, szófordulatokat használni, hogy így is minél hívebben próbáljam meg visszaadni adatközlőim gondolatmenetét, egyben a lehetőségekhez mérten a minimálisra csökkentettem saját ta* Ez a megállapítás így nyilván nagyon leegyszerűsítettnek tűnhet. A kérdés során nem tettem különbséget gyerekkori vagy felnőttkori negatív tapasztalatok között, azonban emlékeztetnék az iskolával kapcsolatban leírtakra. 71
