Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
Első sorban a X. táblázat az, amely a tornaijai viszonyokat tükrözi, ugyanis az alsó tagozaton főleg a helyi gyerekek tanulnak, kiegészülve azokkal a környező falvakból (vagy épp távolabbi; akár még 25 -30 km-es távolságból is járnak gyerekek az alsó tagozatra) származó gyerekekkel, akiket ide írattak be, s akikről az imént szó volt. Látható, hogy míg a magyar gyerekek száma 157 diákkal (ez saját számarányukhoz képest 51,64%) csökkent, addig a cigány gyerekeké 69 fővel (saját számarányukhoz képest 313,6%) növekedett. Míg azonban az alsó tagozat adatait bemutató X. táblázatban a cigány tanulók számának folyamatos növekedést láthatjuk, addig a felső tagozat adataiban (XI. táblázat) ingadozás tapasztalható. Összességében a cigány gyerekek számszerű növekedésének és a magyar gyerekek számszerű csökkenésének lehetünk tanúi (XII. táblázat.). A szlovák általános iskolában a 2002/2003-as tanévben összesen 608 diák tanul, ebből 67 (11,02%) a roma: 21 az alsó tagozaton, 46 a felsőn. A két iskolán a romák számarányának megfelelően a pedagógusoknak ellentétes előjelű konfliktusokat kell orvosolniuk. Míg a szlovák iskolában a roma tanulókat gyakrabban érheti sérelem, s nem ritka, hogy ilyenkor a szülők rasszista indíttatású támadásról beszélnek, addig a magyar iskolában a roma gyerekek részéről gyakori a nem romákkal szembeni erőszakos magatartás. Pedagógusok és szülők elmondása szerint nem ritkák a cigány gyerekek részéről fajgyűlölőnek minősíthető verbális vagy akár fizikai támadások is a többiekkel szemben. A roma gyerekek tanulmányi előmenetele nagyban összefügg szociális és mentális hátterükkel, egyben az otthonról hozott, társadalomról kialakított képpel. További nehézséget okoz több gyermek számára az iskolában az alacsony fokú nyelvi szocializáció, ami problémássá teszi nemcsak a megtanulandó szövegnek, de magának a feladatnak a megértését is. A cigány gyerekek világképéről sokat elárul az általuk használt nyelv“, ami csak alátámasztja Whorf hipotézisének azon állítását, miszerint „azok a világok, amelyekben a különböző társadalmak élnek, különböző világok. " (Wardhaugh 1995, 192-199) Márpedig a romák és a nem romák világa külön világ! Ahhoz tehát, hogy a cigány gyerekek jobb tanulmányi előmenetelt érhessenek el, több türelem lenne szükséges a (nem roma vagy kulturálisan asszimilálódott roma) pedagógusok részéről, akiknek a gyerekek által elmondott részletekre jobban oda kellene figyelniük, és újra kellene értelmezniük ezeket a megnyilvánulásokat, lehetőleg a romák aspektusából (Vö. Bodnár-Pusko 2002). A rendszerváltást követően a munkanélküliség (munkanélküli vagy szociális segély) megjelenésével gyakorivá vált a roma gyerekek körében a „mi leszel, ha nagy leszel? " kérdésre a „podporás " (segélyből élő - szlovákból átvéve) válasz. Ez azonban több esetben érvényes a gyengébb szociális háttérrel rendelkező nem roma gyerekekre is. Ez a megnyilvánulás a társadalmi - gazdasági kilátástalanságot tükrözi. Annak, hogy a gyerekeket szüleik nem kényszerítik továbbtanulásra, nemcsak mentalitásbeli, hanem nagyon gyakran gazdasági okai is vannak. A cigány gyerekekkel szembeni előítéletek a többi gyerek részéről fordított arányban állnak az általuk elért tanulmányi eredménnyel. Ez egyébként elmondható a felnőttekről is. Tehát minél műveltebb lesz egy roma, a nem romák annál inkább hajlandóak elfogadni. Tornaijának több megbecsült roma származású polgára is van vagy volt (elsősorban pedagógusok), akik a többség elismerését tanulmányaikkal, illetve a megszerzett képzettségnek köszönhető-68 Itt nem arra gondolok, hogy történetesen milyen nyelven gondolkodnak, s gondolataikat milyen nyelven közük másokkal, hanem azokra az eszmékre, gondolatsorokra vagy levont konzekvenciákra célzok, amelyeket a kimondott szavak, mondatok takarnak.
