Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
en elfoglalt magasabb munkahelyi pozícióval vívták ki. A dolognak mindössze egy szépséghibája van, nevezetesen az, hogy a megszerzett műveltség automatikusan magával hozza a magasabb fokú szocializálódást is. ami előbb-utóbb fokozatosan kulturális asszimilációhoz vezet. (Ez nem törvényszerű, ám térségünkben így van.) Tehát a nem romák azt látják az illetőben, hogy ugyanúgy él, mint ök. ugyanazokat az értékeket vallja, mint ők, s egy idő után nem foglalkoznak származásával mindaddig, míg konfliktusba nem kerülnek velük. A személyközi kommunikációban véleményem szerint gyakori gondot okoz az is, hogy nem alakultak ki azok a mechanizmusok és technikák, amelyekkel probléma- és konfliktusmentesen át lehetne hidalni azokat a szituációkat, amikor valaki egy váratlan pillanatban a mássággal szembesül vagy bántó él nélkül, de emlékeztetik származására (pl. egy nem roma egyén általánosító, esetleg sértő megjegyzést tesz a romákra egy roma származású, de cigányságát környezetével akarvaakaratlanul feledtetni tudó egyén, ismerős, barát jelenlétében. Ilyenkor rendszerint egy pillanatra meghűl a levegő, mert egyik fél sem tudja, hogyan is kellene reagálnia). Van egy másik, a többség által is tisztelt rétege a helyi romáknak, ez pedig a zenészek csoportja. Tornaiján mindig is kiváló cigány zenészek éltek, akik magukat fölé helyezték a környező falvak nagyszámú zenészének. A tornaijai zenészek ugyanis gyakran muzsikáltak kávéházakban, vendéglőkben, és repertoárjuk a régi stílusú pásztordaloktól a magyar nótán keresztül az operettig, a komolyzenéig vagy épp a Beatlesig terjed. Korunk legismertebb és elismertebb tornaijai prímása Ruszó Adám „Adu”, aki etalonnak számít, ugyanis a többi zenész. ha saját tudását akarja kiemelni, gyakran mondja, hogy ..azt még Adu is megmondta, hogy én azt jól játszom!" A cigányok is gyakran mint „professzort” emlegetik, amiben nyilván nem kis szerepet játszik az a tény is, hogy konzervatóriumot végzett és a helyi zeneiskolának volt megbecsült tanára. Cigányok - a parasztok szemével A parasztok cigányokról kialakított képét kérdőívek segítségével is felmértem. A kérdőív alapjául a Lampl Zsuzsanna által összeállított, s a romák szlovákiai magyarok általi megítélését vizsgáló munkája során használt kérdőív szolgált (Lampl 2000). A felmérés informatív, nem reprezentatív jellegű volt. Mindezzel együtt igyekeztem a kérdőíveket a lakosság különféle csoportjai között szétosztani. A kapott eredményt összegeztem, s azt néhány esetben az interjúk során szerzett ismeretekkel és saját tapasztalataimmal, megfigyeléseimmel egészítettem ki. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a többség cigányokról alkotott véleményének árnyaltabbá tételéhez egy sokkal behatóbb vizsgálatra lenne szükség. A kérdőív tizenhárom kérdéscsoportot tartalmazott: / A romák jelenléte a megkérdezettek 43,75%-a szerint ritkán, de okoz problémát, 31,25%-uk szerint mindennapos problémát okoz és 25%-uk szerint gyakori problémát jelent. 2. A „romakérdés" a megkérdezettek 93,75%-a szerint társadalmi probléma, ami mindannyiunkat érint, míg 6.25% szerint a romák problémája. 3. A „romakérdés "-rőt a megkérdezettek 27,27%-nak jutnak eszébe a szociális problémák és ugyanilyen arányban a sürgősen megoldandó problémák. A kérdésről a válaszadók 18,18 - 18,18%-nak egyaránt a romák negatív tulajdonságai és a velük kapcsolatos negatív tapasztalatok jutnak eszükbe és 9,1% a kérdés hallatán megoldhatatlan problémára gondol. 4. A romák problémáit a megkérdezettek 50%-a szerint a roma értelmiségnek kellene megoldania, 18,75% véli úgy, hogy maguknak, a romáknak. 12,5% a 69
