Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén

élek, kiváló lehetőséget biztosít a megfigyelésre. El kell azonban azt is mondani, hogy mun­kám során figyelembe vettem korábbi tapasztalataimat is. Az alábbiakban tehát nemcsak a mostani adatgyűjtés során rögzített információkra támaszkodom. A résztvevő megfigyelés mellett kérdőíves felmérést végeztem és interjúkat is készítettem romákkal, nem romákkal egyaránt, de nagy haszonnal tanulmányoztam a hivatalos statisztikai kimutatások mellett a la­kosság-nyilvántartóban szereplő adatokat is. Elsősorban tehát az általam gyűjtött információk alapján kívánom vizsgálódásaim ered­ményeit összegezni, ahol azonban fontosnak ítélem meg, hivatkozom mások eredményeire is. Kutatásmódszertani és elméleti alapkérdések A népszámlálási adatok cigány/magyar, cigány/szlovák viszonyban történő értékelése teljes­séggel lehetetlen. A témát gömöri viszonylatban Keményt! Róbert is körüljárta. Példákkal il­lusztrálta, hogy a népszámlálási adatok mennyire alkalmatlanok a cigányság létszámának mé­résére (Keményfi 1998). Ugyanakkor felvet egy sor szakmai és etikai problémát a „Ki a ci­gány?” kérdéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek bőséges szakirodai­ma van, s hogy jelen dolgozat keretei között nincs mód elmerülni ebben a polémiában, mind­össze az általam alkalmazott eljárás bemutatásának erejéig térek ki a témára. Tehát a „Ki a cigány?" kérdésre a következő választ adtam (saját magamnak a felmérés során): a) cigány az, aki cigánynak vallja magát; b) cigány az, akit annak tart a környezete. Mivel a felmerülő kérdésre az önbevallás sem adja meg a választ egyértelműen - a demokrá­cia és az alapvető szabadságjogok alapelveinek értelmében ezzel semmi gond nincs, hiszen erről az oldalról nézve mindenki olyan nemzetiségű, származású, amilyennek vallja magát - ezért a fenti válaszokra adott feleletek csak együttesen adhatják meg az eredményt*. A b) vá­lasz esetében az eredeti tételt, miszerint cigány az, akiI a nem cigány környezel - különbö­ző ismérvek (életmód, antropológiai jelleg) alapján - cigánynak tart" (Kemény 1974. 63), annyival egészítettem ki, hogy a kérdés megválaszolásához kikértem olyan romák vélemé­nyét is, akik cigánynak (romának) tartják magukat. Ugyanakkor nem cigány adatközlőim is mind tornaijaink, itt dolgoznak, vállalnak közéleti szereplést, illetve pedagógusok, akik érte­lemszerűen az összes romával hosszabb-rövidebb időre kapcsolatba kerülnek. Fontos továb­bá megjegyezni, hogy vannak Tornaijának olyan részei - utcák, udvarok, bérházak - ahol már csak cigányok laknak, s ez szintén segítséget jelent az etnikum körülhatárolásában. Az adat­gyűjtés során legfőbb adatforrásként a Tornaijai Városi Hivatal lakosság-nyilvántartójában található jegyzék szolgált. Első körben a családnév, több esetben a keresztnév és a lakhely alapján határoltam be a roma lakosságot. Az így kialakult névsort néztük át adatközlőimmel * Itt aztán tovább lehetne bonyolítani a sort a „Ki a cigány?” kérdés ürügyén a bennünket érdeklő szemszögből mondjuk, a kulturális azonosságvizsgálat szemszögéből nézve. Pl. ilyen alapon szlovák-e az a magyar, aki magyar származása ellenére szlováknak vallja magát? Vagy azért szlo­vák. mert a szlovákság kultúráját (ha létezik egyáltalán vegytiszta nemzeti nemcsak szlovák! kultúra) vallja magáénak, annak a meghatározó értékei szerint él? Vagy: keresztény-e az, aki a ke­resztény Európában él, szüleit megkeresztelték, de az illetőt nem, vagy ha igen, nem gyakorló hí­vő? (Más vallások szemszögéből nézve minden bizonnyal, a gyakorló keresztények szemszögéből nézve semmiképp.) Vagy csak azért keresztény, mert az európai népek kultúrájának egyik fontos eleme a kereszténység, a keresztény kultúra és erkölcs? 58

Next

/
Thumbnails
Contents