Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
Acta Ethnologiea Danu hi ana 5-6 (2003-2004), Komárom—Komárno Romák és parasztok - fehérek és cigányok Néhány alapvetés a roma / nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornaiján az ezredforduló környékén* ** Pusko Gábor Jelen munkámban Dél-Gömör egyik központi településén - Tornaiján - uralkodó roma (cigány) / nem roma (paraszt) viszony néhány momentumát kívánom bemutatni anélkül, hogy az általam felvázolt képet teljesnek és véglegesnek tekinthetnénk. Dolgozatomban kiemelt figyelmet szentelek a Tornaiján működő cigány önszerveződéseknek és azok vezetőinek, tekintettel arra, hogy a jövőben ezek a civil szerveződések lehetnek azok az intézmények, amelyek helyben hozzájárulhatnak a romák életkörülményeinek javításához, ennek köszönhetően pedig a romák többségi társadalom általi jobb megismeréséhez és megítéléséhez. E munka célja, hogy képet alkothassunk a településen élő cigányok és nem cigányok együttéléséről egy meghatározott időpontban, illetve rávilágítson, egyáltalán beszélhetünk-e ilyen jelenségről, vagy helyesebb lenne az „egymás mellett élés” kifejezést használni? Megpróbálom felvázolni, hogyan ítéli meg a tornaijai romákat a nem roma lakosság, a pedagógusok, és hogyan ítélik meg önmagukat, illetve milyennek látják magukat a roma szervezetek meghatározó személyiségei. Maga a téma több kutatáselméleti és módszertani, illetve etikai kérdést is felvet, melyekhez néhány mondat erejéig alább még visszatérek. A kutatás nem minden előzmény nélkül való: néhány éve szintén ezen a településen mértem fel a magyar-szlovák együttélés (egymás mellett élés) 1990-2000 közötti állapotát (vö. Bakó 2001. 74-81; Pusko 2003, 191-206). Az akkori vizsgálódás ideje alatt szerzett tapasztalatok jó alapot szolgáltattak a mostani felméréshez. Magyar-szlovák viszonylatban megpróbáltam bemutatni, hogy a helyi magyarok” milyen értékek, tulajdonságok mentén sorolják be a tornaijai lakosságot. Felvázoltam a helyiek által meghatározott mentális határvonalakat, ezek kialakulásának okozóit, illetve azokat a tereket és alkalmakat, ahol és amikor sor kerülhet kulturális cserére. Megpróbáltam továbbá bemutatni, hogy konfliktus esetén melyek azok az erővonalak, amelyek mentén a két etnikum tagjai szerveződnek. A mostani dolgozat keretei között szintén ezekre a kérdésekre próbálok meg választ adni cigány - nem cigány vonatkozásban annyi eltéréssel, hogy a konfliktushelyzetekkel nem kívánok részletesebben foglalkozni. Ugyanakkor a helyi cigányság helyzetét, törekvéseit egy másik aspektusból, a roma önszerveződéseken keresztül is felvázolom. A vizsgálódás eredményére úgy tekintek, mint egy későbbi átfogó kutatáshoz elengedhetetlen alapvetésre. Az, hogy tornaijai születésű vagyok és magam is a vizsgált településen * A tanulmány előmunkálatai az Arany János Alapítvány (Budapest) által támogatott, „A gömöri cigányság jelenének demográfiai és etnikai földrajzi vizsgálata" c. kutatási projektum keretében készültek. ** Sajnos, akkor a felkért szlovák nemzetiségű lakosok elutasították a válaszadást, ellenben most a helyi cigányság a legmesszemenőbbekig együttműködött. 57
