Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Tanulmányok - Seifert, Manfred: Farsangi perec, húsvéti tojás, bor. A kereszténység hatása a közép-európai táplálkozási kultúrára

3. a rituális gyakorlat a kultusztól egészen a mindennapi életvitelig ívelő tevékenységek körében: a liturgikus szertartási rendtől, a szerzetesek és az apácák sajátos lelki életén keresztül, egészen a hívők (megkövetelt) magatartásáig.

Ebből a három síkból következik a táplálkozási gyakorlatra kifejtett hatások lehetőségeinek széles tere, amelyek elméletileg két irányba tarthatnak: elősegíthetnek, de meg is akadályozhatnak egy határozott táplálkozási magatartást. Az utolsó vacsora szertartásos, utánzó végrehajtása például így mozdította elő tartósan a bor és a kenyérételek fogyasztását és elterjedését (különösen az Alpoktól északra található régiókban), másrészt a hús fogyasztását időnként a böjti és önmegtartóztatási előírások korlátozták.

A táplálkozási kultúra a maga részéről különböző csatlakozási pontokat kínál a vallási befolyásoknak. Mindamellett a táplálkozási kultúra egy olyan gyűjtőfogalom, amely több dimenziót is magába foglal. Ezeket a dimenziókat Urlich Tolksdorf egy modellben szemlélteti (Tolksdorf 1976), amit a továbbiakban röviden ismertetni szeretnék.

A táplálkozási magatartás tudományos elemzéséhez konkrét fogyasztási helyzetek/étkezések szolgálnak központi kiindulópontul. Ennek alapján különbséget kell tenni az ételek öszszessége és a szociális helyzet között. Az ételek az élelmiszerek (tehát hús. kenyér, bor, só stb.) és azok elkészítési módjának (tehát a szakácsmesterség - például a főtt, sült vagy a nyersen tálalt hús) két dimenziójából állnak. A szociális helyzet szektorát térbeli és időbeli dimenzióba sorolhatjuk. (Ezalatt például egy közösen megkezdett étkezés napszakát vagy alkalmát értjük, az étkezés helyszínét: egy magánkonyhában vagy étteremben).

A kérdésünk feltevésénél tehát az a meghatározó, hogy mind a négy dimenziót és azok összefüggéseit a társadalmi értékrendekkel szemléltetni tudjuk. Ezekhez az értékelésekhez jelentéseket és szimbólumokat füzünk, amelyek elvileg bármelyik szellemi és társadalmi területről származhatnak (társadalmi helyzet, ökológiai gondolkodás stb.). A keresztény vallás itt érvényt szerezhet saját hatásának más jelenségekkel szemben (mint politika, reklám). Hogy milyen sikerrel járhat, az az alábbiaktól függ:

1. a saját érvényesülési akaratától és erejétől a többi konkurens erővel szemben;

2. attól, hogy a kívánt élelmiszer elkészítését és nemesítését Közép-Európában tartósan biztosítani tudják-e;

3. attól is, hogy miből tevődik össze az adott étkezési kultúra szerkezete, és hogy annak egyes elemei milyen jelentéstartalmakhoz kötődnek;

4. és végezetül attól, hogy az étkező és az ivó emberek, mint fogyasztók minderre hogyan reagálnak.

Az általános bevezető után a következőkben a kereszténység táplálkozásra kifejtett hatásának konkrét szempontjaira térek ki. Ennek keretében az egyes élelmiszerek, illetve ételek vizsgálatára fektetek különös hangsúlyt. Végezetül - az egyes részletkérdéseket összegezve - ismét a bevezető gondolatok általános síkjára kanyarodok vissza.

2. A táplálkozási kultúrával kapcsolatos keresztény vallási nézetek néhány konkrét példája

Azok a keresztény étkezéssel kapcsolatos nézetek és viszonyulások, amelyek a Biblia szövegeiben kifejeződnek, vagy amelyeket a korai keresztény gyülekezetek a mindennapi életben praktizáltak, a Földközi-tenger területének antik étkezési kultúráján, valamint az ott honos vallásokon (elsősorban izraeli-zsidó, de római is) alapulnak. Főként a görögöknél és a róma-24