Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Krónika
Acta Etimologica Danubianu 5-6 (2003-2004), Komárom-Komárno Út menti szakrális emlékek és kálváriák kutatása Kelet-Közép-Európában (Szombathely, 2003. szeptember 18.) A népi vallásosság e sajátos emlékei iránt érdeklődök igazi közép-európai körképet tekinthettek át azon a nemzetközi konferencián, melyet a szombathelyi Savaria Múzeumban rendeztek meg 2003. szeptember 18-án. A konferencia szervezését az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Néprajzi Munkabizottsága és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalta magára. A tanácskozás célkitűzésének megfelelően áttekintette a hazai és a környező országok kutatási eredményeit, helyet adva a különböző irányzatok és megközelítési módszerek bemutatására is. A szakrális kisemlékek körébe tartozó kálváriák, út menti keresztek, kápolnák, haranglábak, képoszlopok, szobrok, fákon elhelyezett képek, út menti határjelek kutatására néhány évtizede figyelt fel a magyar tudományos érdeklődés. Míg Európa számos részén a népi vallásosság emlékeinek kutatása, dokumentálása, bemutatása nagy múltra tekint vissza és ma is intézményes keretek között működik, addig Kelet-Közép-Európa országaiban és így hazánkban is egymástól függetlenül, különböző intézményi hátérrel, vagy a nélkül, egymás munkájáról keveset tudva végzik a téma kutatói ugyanezt. E művek vizsgálatát kétségtelenül nehezíti az is, hogy valamiképpen a tudományok köztes területén helyezkedik el, így már a kutatás adatgyűjtő, feltáró szakaszában, majd később az anyag egészére vonatkozó, általános jellegű megállapításokhoz feltétlenül szükség van az érintett szakterületek, így a néprajzkutatók, művészettörténészek, levéltárosok, műemlékvédelmi szakemberek és építészek együttműködésére. A kisemlékkutatók összefogására európai és hazai területen is történtek erőfeszítések. Német nyelvterületről indult 1967-ben az a kezdeményezés, mely szerint nemzetközi konferenciát szerveznek ( 1977-től kétévenként), ahová meghívják az Európában e területen tevékenykedőket, illetve az ezzel a témával foglalkozó szakembereket. (A konferenciák helyszíne 1998-ig felváltva Németországban és Ausztriában volt. ekkor került megrendezésre elsőként volt szocialista ország városában a csehországi Teplában, majd 2002-ben a szlovákiai Komáromban.) Magyarországon a népi építészet és vallásosság témakörén belül kapott fórumot e terület. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által indított népi építészeti konferenciáknak mindig volt szakrális kisemlékeket bemutató szekciója, ahogy a „Népi vallásosság a Kárpát-medencében” című konferenciasorozat is foglalkozott a szakrális építmények és helyek témakörével. 2002-ben fogalmazódott meg az az igény, hogy a hazai szakrális kisemlékek kutatói számára évi rendszerességgel önálló bemutatkozási lehetőséget hozzunk létre, amely lehetővé tenné a szorosabb szakmai együttműködést. Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Néprajzi Munkabizottsága és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalkozott a szervezési feladatok ellátására, fórumot és publikációs lehetőséget teremtve a téma kutatóinak. Az idei tanácskozás az első, nyitórendezvénye volt e leendő konferenciasorozatnak. A tanácskozást Horváth Sándor a Savaria Múzeum igazgatója nyitotta meg, majd két blokkban délelőtt Horváth Sándor, délután Kemecsi Lajos (a VEAB Néprajzi Munkabizottságának vezetője) elnöklésével hangoztak el az előadások. Elsőként Lackovits Emőke néprajzkutató (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) tekintette át a szabadban álló szakrális emlékek magyarországi kutatását. Nagy ívű előadásában elsőként a kutatások területi megoszlását vizsgálta, megyénként számba véve a megjelent publikációkat. 217
