Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Krónika

Magyarországon a néprajzkutatók vezetésével és közreműködésével zajlott a legtöbb felmérés és feldolgozás. Örvendetes módon a legújabb kutatási programokba bekapcsolódnak a művészettörténész és levéltáros szakemberek is. Sajnos a Közlekedési Minisztérium megbízásából készült, műszaki szempontokat figyelembe vevő elektronikus információtár, amely „Emlékek az országos közutak mellett” címen jelent meg, a kutatás számára alig használható. A hazai vizsgálatok tartalmi jellemzőit értékelve, felhívta a figyelmet arra, hogy a témák, megközelítési módszerek sokszínűsége ellenére a hazai terminológia egységesnek mondható.

Lantosné Imre Mária néprajzkutató (Pécs) nagy rálátással és rendszerező készséggel mutatta be az európai német nyelvterület kutatási eredményeit. A legjelentősebb hagyományokkal rendelkező német kutatás mind a megközelítés módját, a feldolgozás módszertani sokrétűségét, mind az emlékanyag dokumentálásának mennyiségét tekintve is élen jár Európában. A 19. század közepén induló és több szálon futó kutatás (a középkori kőkeresztkutatás archeológiái szempontú, a halotti kultusz vizsgálatának szociológiai megközelítése mellett jelentős eredményeket hozott az egész német nyelvterületet vizsgáló német néprajzi atlasz kartográfiai megközelítési módja is) mára mennyiségi eredményeit tekintve is kiemelkedő értékű. A számszerű gazdagság mellett azonban az is nehezíti az áttekintést, hogy a német nyelvterületen egymástól függetlenül dolgoznak a „hivatásos kutatók” és az „önkéntes gyűjtők” mozgalommá szélesedő, egyesületekbe csoportosuló munkatársai.

Ötvös Nagy Ferenc egyetemi hallgató (Debreceni Egyetem) a szatmári németek szakrális emlékeit feltáró, 28 településre kiterjedő kutatási program részeredményeit ismertette. A romániai Csalános község teljes szakrális kiemlék-dokumentációját tárta elénk diafelvételek segítségével.

Bajkó Árpád egyetemi hallgató (Babes Bolyai Egyetem, Kolozsvár), az erdélyi kutatás eredményeit ismertette előadásában. Számos kiváló tanulmány jelent meg egy-egy falu és környéke emlékanyagának feltérképezéséről, de kísérletek történtek egyes jól körülhatárolható nagyobb csoportot alkotó emlék-együttesek monografikus feldolgozására is. (Pozsony Ferenc, Farkas M. Izabella, Keszy Vilmos munkái.) E témában rendszeresen jelennek meg tanulmányok és munkabeszámolók a Kriza János Néprajzi Társaság és a Csíki Múzeum Évkönyvében valamint a Hargita Népe című folyóiratban.

Bődi Erzsébet egyetemi oktató (Debreceni Egyetem) a szakrális emlékeknek a lengyel nép életében betöltött fontos szerepéről szólt, számos példával és idézettel szemléltetve sajátos szerepüket és jelentéstartalmukat. Lengyelországban a keresztek, szobrok, kápolnák törvényi védettség alatt állnak. A kisemlékek feltérképezését, nyilvántartását (napra kész pontossággal) és fenntartását a Műemléki Hivatal végzi.

Szilágyi István nyugalmazott főépítész (Szombathely), nemzetközi hírű kálváriakutató 30 éves kutató munkája alatt hatalmas közép-európai archívumot hozott létre, amely lefedi az Osztrák-Magyar Monarchia területét. Előadásában ismertette azt az olasz, közelebbről piemonti kezdeményezésű mozgalmat, melyet 1996-ban Varallóban tartott konferencián hirdettek meg. Célja, hogy Európa valamennyi szent hegyét, kálváriáját felleltározva egy nagy adatbázist hozzanak létre. Adatszolgáltatási követelményeik magasak, ami abból adódik, hogy náluk viszonylag kevés nagy együttes készült, míg másutt sok kicsi és művészileg azokhoz nem fogható épült. Ha az eredmény kétséges is, valószínű, a töredékek majd jelentős haszonnal lesznek felhasználhatók. 2001-ben jelent meg az első jelentős (Európai Uniós pénzekből finanszírozott) összefoglalásuk, amely számba vette és térképre vetítette a közép-kelet európai emlékanyag egy részét is.

Mukicsné Kozár Mária néprajzkutató (Szombathely) a szakrális kisemlékek szlovéniai tipológiát tárta a hallgatóság elé. Előadásában részletesen ismertette a művészettörténész Mariján Zadnikar: Slovenska znamenja című kötetének anyagát, amely a szlovén emlékek jelenleg legteljesebb összefoglalása.

218